Az Európai Unióba érkező, lefoglalt hamis termékek háromötöde online értékesítésből származik – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) legfrissebb tanulmányából. A leggyakrabban hamisított, veszélyesnek is minősülő árucikkek között a leggyakoribbak a parfümök, a kozmetikumok, a ruházati cikkek, a játékok, a gépjármű-alkatrészek és a gyógyszerek.

A hamisított termékek – természetüknél fogva – számos negatív következménnyel járnak. Az EUIPO és az OECD márciusban kiadott, globális piacot 2017-2019 között vizsgáló jelentése szerint a hamisítványok nemcsak gazdasági károkat okoznak, munkahelyek elvesztéséhez vezetnek, hanem komoly kockázatot is jelentenek a fogyasztók számára.

Ide sorolhatók az egészségügyi kockázatok (például a hamisított gyógyszerek és élelmiszerek), a biztonsági kockázatok (például a hamisított gépjármű-alkatrészek és akkumulátorok), illetve a környezeti kockázatok (például hamisított vegyszerek és növényvédő szerek).

A tanulmány a vámhatósági lefoglalásokból származó és egyéb jogérvényesítési adatokat elemzi, és azt vizsgálja meg, hogyan jutnak el a veszélyes hamisítványok a fogyasztókhoz. Az unióba behozni kívánt veszélyes termékek esetében az összes lefoglalás 60 százalékát az online értékesített áruk tették ki.

Ezek közül a leggyakrabban lefoglalt termékek a kozmetikumok voltak (46 százalék), ezen kívül jelentős még a ruházati cikkek (18 százalék), a játékszerek és társasjátékok (17 százalék), valamint a gépjármű-alkatrészek (8 százalék) mennyisége is.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese a tanulmány kapcsán kiemelte, csakis uniós szintű összefogással lehet a hamisított termékek Európába áramlását megfékezni. „Sajnos Magyarország is kiveszi részét a hamis termékek beszerzéséből.

Az elemzésből például kiderül, hogy hazánk az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után a harmadik legnépszerűbb célország a Kínából érkező, lefoglalt hamis parfümök és kozmetikumok esetében" – mondta Pomázi Gyula.

A legtöbb veszélyes hamisítvány Kínából (az összes vámhatósági lefoglalások 55 százaléka), illetve Hongkongból (19 százalék) származott, ezek együttesen a lefoglalások csaknem háromnegyedét tették ki. Törökországból a veszélyes árucikkek 9 százaléka érkezett.

Az unión belül 2017-19-ben a veszélyes hamisítványok elsődleges célországa Németország volt: az összes, Európai Unióba szánt és a vámhatóságok által lefoglalt, leginkább veszélyesnek tekinthető hamisítvány 47 százaléka ide irányult.

Forrás: NAV

Németországot sorrendben Belgium, Dánia, Olaszország, Spanyolország és Ausztria követi (a vizsgált időszakban az Egyesült Királyság még az EU része volt, így Magyarország az uniós tagországok között a 16. ezen a listán).

Ami a terjesztést illeti, a hamisítók – a koronavírus terjedése által is megnövekedett online vásárlás miatt – leginkább a postai csomagok útján történő szállítást részesítették előnyben. Ezek a kis csomagok megnehezítik a vámhatóságok átvilágítási és felderítési munkáját.

Összességében a lefoglalt veszélyes áruk 60 százalékát postai szolgáltatók szállították, illetve a tengeri szállítási mód is népszerűnek tekinthető. Utóbbi kapcsán a lefoglalt hamis termékek 6 százaléka esetében Magyarország volt a célállomás.