Mi történik, ha az állam egy gazdasági társaságban részesedést örököl?

Az idei évtől módosultak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései az állam öröklésével kapcsolatban. A KRS Ügyvédi Iroda szakértői foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat.

Amennyiben sem végrendeleti sem pedig törvényes örökös nincs, az örökhagyó halálának pillanatában a hagyatékot elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül a magyar állam szerzi meg.

A Polgári törvénykönyv értelmében ilyen esetben az állam a törvényes örökös, ami azt jelenti, hogy a hagyatékot nem utasíthatja vissza.

Mi történik, ha a gazdasági társasági részesedést az állam örökli?

Ha az állam gazdasági társaságban részesedést örököl, akkor először meg kell vizsgálni az adott társaságra vonatkozó irányadó jogszabályok és a társaság létesítő okirata alapján, hogy az állam egyáltalán beléphet-e tagként a társaságba, vagy csak elszámolásra tarthat igényt.

Az állam ugyanis korlátlan felelősséget nem vállalhat, így például betéti társaság beltagja, közkereseti társaság tagja nem lehet. Ezekben az esetekben a társaság a részesedés ellenértékére tarthat csak igényt, a társaságba tagként nem léphet be.

A 2022. január 1-től hatályos cégtörvény módosítás értelmében, ha az állam örökli a társasági részesedést, akkor az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló (jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) kezdeményezheti a gazdasági társaság legfőbb szervének az összehívását a társaság ügyvezetőjétől.

Teheti ezt annak érdekében, hogy az államot megillető részesedés helyzete rendeződjön.

Amennyiben ennek az ügyvezető 30 napon belül nem tesz eleget, akkor a tulajdonosi joggyakorló a cégbíróságtól kérheti, hogy 60 napon belüli időpontra hívja össze a legfőbb szerv ülését.

Ezek a szabályok nem vonatkoznak a nyilvánosan működő részvénytársaságra, ott ugyanis a fenti problémák nem merülnek fel.

A cégtörvény 2022. január 1-ei módosítása arra is kitér, hogy ha az állam örököl egy olyan társaságban, amellyel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indított, vagy amely végelszámolás alatt áll, akkor az államot ki képviselheti.

Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

Ugyanis, ha az érintett gazdasági társaság működésképtelen, mert nincs vezető tisztségviselője, vagy az törvényes feladatait nem látja el, a vonatkozó szabályok szerint a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indíthat.

Ha törvényességi felügyeleti eljárás alatt álló gazdasági társasági részesedést örököl az állam, akkor közérdekből, az állam öröklésére tekintettel indokolt, hogy az ilyen eljárásokban felügyelő-biztosként a csődtörvény szerinti állami felszámoló legyen kijelölve.

Úgyszintén indokolt lehetővé tenni, hogy az állami örökléssel érintett társaságok végelszámolójaként a Cstv. szerinti állami felszámoló is eljárhasson – mutattak rá végezetül a KRS Ügyvédi Iroda szakértői.

https://das.hu/