Növénytelepítés és a szomszédjogok

borostyán
A borostyán (Hedera helix) nem csak fára, falra felfutó kúszónövényként, de sövényként és bokrosként is a Madárbarát kert egyik fontos növénye lehet. Őszi virágzásával a rovarokat, téli bogyóérésével a madarakat is szolgálja .
Vágólapra másolva!
A szomszédban történő építkezés sok esetben azzal jár, hogy a korábbi kilátás eltűnik, csökken a benapozás, csökken az otthon nyugalma. Milyen lehetőségek vannak a nemkívánatos hatások kiküszöbölésére, elhárítására? Telepítsünk növényeket, sövényt? A D.A.S. JogSzerviz szakértője járja körül a témát.
Vágólapra másolva!

Előfordulhat, hogy mi kerülünk jogvitába akkor, ha a szomszéd épület hatásait növénytelepítéssel szeretnénk kivédeni? Dr. Gombolai Éva szerint első ránézésre ugyanis ez tűnik a legjobb megoldásnak: más megoldásokhoz képest gazdaságosabb módon, esztétikus megoldással akadályozható meg, hogy a szomszédos ingatlanból rálássanak a házra, udvarra. Emellett a növények levegőtisztító hatása, üde látványa gazdagítja a lakókörnyezetet.

A felsorolt előnyök ellenére számos szempontot kell mérlegelni, mielőtt kiválasztjuk a megfelelő növényt. A frissen elültetett fák egy-két év alatt hatalmasra nőhetnek, máris vitát gerjeszthet az átnyúló ágak, lehulló lomb, a gyökérzet, de ezen túlmenően a kilátás elvétele és az árnyékhatás is.

Fontos ezért figyelembe venni a növények telepítésére vonatkozó jogszabályokat.

Általános kiindulópont ugyanis, hogy fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthetőek, hogy azok – figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére – az emberi életet és egészséget nem veszélyeztethetik, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatják, valamint nem okozhatnak kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatják azok biztonságos működését.

A mindenhol érvényes szabályozáson felül a helyi önkormányzatok saját hatáskörükben szabályozhatják a növények telepítésével kapcsolatos kérdéseket, így mindenképpen ellenőrizni kell a helyi előírásokat is.

Az ültetési távolságra a fás szárú növények védelméről szóló fenti kormányrendelet nem tér ki, így általános birtokvédelmi szabályok alapján lehet megítélni, hogy egy adott növényfaj telepítése milyen keretek között lehetséges.

Ez azt jelenti, hogy a felvázolt esetben mindkét félre, így az építkező szomszédra, és a megépült ház, ingatlan tulajdonosára is a szükségtelen zavarás tilalma vonatkozik. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

Növényekkel kapcsolatos zavarás esetén azt kell mérlegelni, hogy a növénytelepítéssel járó előnyök és hátrányok hogyan viszonyulnak egymáshoz.

Ehhez nyújt támpontot a szomszédjogi törvény. Ez rögzíti, hogy a szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára az ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak.

A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a fenntartás kérdéséről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.

Fontos kiemelni, hogy ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.

A szomszéd azonban csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.

Forrás: https://www.megyeriszabolcskerteszete.hu/egy_igazan_ellentmondasos_noveny_a_borostyan

Amennyiben a szomszédok között ezzel kapcsolatban vita keletkezik, az elsődlegesen a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás során vizsgálható.

A fenti szabályok figyelembevételével a növénytelepítés során általában az alábbi adatokat vizsgálják:
széles lombozattal rendelkező fák (pl. diófa) a szomszédos épülettől számított 8 méter távolságban ültethetőek
akác, fűz, fenyő, cseresznyefa, 7 méter
a 4 métert elérő, de ennél magasabbra nem növő fa esetében, melynek lombozata nem túl széles, azt a szomszédos ingatlantól számított 4 méter
3 méter magasságig növő fák esetében a távolság 3 méter.

Manapság elterjedt, hogy a szomszéd zavarását gyorsan növő, akár agresszív mód fejlődő növényekkel hárítják el. Ilyen esetben a telepítést megelőzően mindig javasolt szakemberrel egyeztetni, és a telepítés során az alsó és oldalsó terjeszkedést megfelelő eszközökkel korlátozni. Ennek elmaradása ugyanis szinte biztosan vitás helyzetet teremt.

Amennyiben helyi szabály nem tiltja az adott növény telepítését, úgy a szomszéd külön engedélye nem szükséges hozzá, de a későbbi viták elkerülése érdekében mindig előnyös közösen egyeztetni, hiszen ezzel hosszútávon rendezhető a felek együtt- és egymás mellett élése.

https://das.hu/