Hogyan tudunk jogszerűen megszabadulni a hulladékoktól?

szemét, FKF, Budapest
Budapest, 2020. június 13. Szabályos, kommunális hulladék gyűjtőzsákok szeméttel a Páskomliget utcában, Újpalotán. MTVA/Bizományosi: Róka László *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Vágólapra másolva!
A hulladék mennyiségének csökkentése, a megfelelően alkalmazott szelektív hulladékgyűjtés és az alternatív megoldások keresése napjainkban a környezettudatos életmód alapkövei. A hulladékok területén is jogszabályok szabályozzák azt, hogy a keletkezett hulladékot miként lehet tárolni, hasznosítani, feldolgozni és kezelni. A mindennapi életünk során azonban sokszor okozhat fejtörést az, hogy egyes hulladékoktól miként tudunk szabályosan megszabadulni. A D.A.S. JogSzerviz szakértője foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.
Vágólapra másolva!

Elsődlegesen érdemes tisztázni, hogy jogszabályaink értelmében mi minősül hulladéknak – szögezte le dr. Bálint Boglárka. A hivatalos megfogalmazás szerint hulladék bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.

Mint látjuk, ez azért meglehetősen tág kört fed le. Jogszabályaink ezután különbséget tesznek különböző hulladékfajták között, például megkülönböztetnek háztartási hulladékot, építés-bontási hulladékot, biohulladékot vagy éppen zöldhulladékot.

Napjainkban éppen ez az osztályozás, ami zavart okozhat, amikor azon gondolkodunk, hogy mit, melyik kukába is kell dobnunk.

A szelektív hulladékgyűjtés rendszere

A szelektív hulladék gyűjtésének módszere településenként eltérő lehet. Megvalósulhat úgy, hogy különböző színű gyűjtőedényeket, kukákat vagy éppen zsákokat biztosítanak a lakosságnak, vagy akár úgy is, hogy gyűjtőpontokat alakítanak ki.

Ma már szinte az országban mindenhol működik a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés rendszere, tehát amikor közvetlenül az ingatlantól szállítják el a szelektíven gyűjtött hulladékokat. Ebben az esetben általában három gyűjtőedénnyel van dolgunk, egy a papírhulladéknak, egy a kevert csomagolási szelektív hulladéknak és egy a zöldhulladéknak.

A papírok gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény újságok, folyóiratok, füzetek, könyvek, hullámpapírok, csomagolópapírok, kartondobozok, gyűjtésére alkalmas. A dobozokat lapítva kell az edénybe helyezni, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak, ezáltal minél több papírhulladék férjen a gyűjtőedényben.

Fontos azonban, hogy az élelmiszer-maradványokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazó (pl. olaj, zsír, oldószer) papírokat, használt papír zsebkendőt, szalvétákat nem lehet a gyűjtőedényben elhelyezni.

A kevert csomagolási hulladékok közé tartoznak az üdítős és ásványvizes PET palackok, kiöblített háztartási flakonok és azok lecsavart kupakjai, háztartásban előforduló tiszta fóliák (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák), kimosott tejes-, joghurtos poharak, kiöblített italos kartondobozok (tejes-, gyümölcsleves doboz).

Ide tartoznak továbbá a különféle háztartási fémhulladékok és fémdobozok (italos- és konzervdobozok). A fém- és műanyaghulladékokat, valamint az italoskartonokat utólag a válogatóműhelyben elkülönítik, így alkalmasak lesznek az újrahasznosításra.

A zöldhulladékok gyűjtésére szolgáló zsákokban pedig értelemszerűen a kertekben található lombhulladék, fa- és bokornyesedék, nyírt fű, gyom helyezhető el. Változó követelményei vannak a faágak elszállításának, így ezekről minden esetben érdemes tájékozódni a településen működő közszolgáltatónál.

A lomtalanítás

A lomtalanítás kérdését az egyes önkormányzatok eltérően oldják meg. Budapesten például kerületenként és körzetenként eltérő időpontban tudnak megválni a háztatások a keletkezett nagydarabos hulladékoktól.

A lomok kikészítésének idejéről és módjáról pedig a közszolgáltatón értesíti az adott körzetben lakókat. Más önkormányzatok ugyanakkor vállalják azt, hogy szokásos heti szemétszállítási nap reggelén (vagy előző este) a hulladékgyűjtő edények mellé kell kihelyezett lomhulladékot aznap vagy a következő nap elszállítják.

Ezen önkormányzatok ilyen módon előzik meg azt, hogy a kihelyezett lomhulladék túlzott szennyeződést okozzon a településen, azt el kezdjék válogatni vagy éppen a szél szórja szét a kisebb lomokat.

A lomtalanítás során olyan háztartási hulladék helyezhető ki, ami a gyűjtőedény méretét meghaladja. Egyértelmű továbbá, hogy veszélyes hulladék nem helyezhető ki a lomtalanítás során. Fontos megjegyezni, hogy veszélyes hulladéknak minősül minden elektronikai és elektromos eszköz (pl. televízió készülék, hűtőgép, monitor, stb.), valamint a különböző robbanásveszélyes, mérgező, maró, fertőző hulladékok is.

A veszélyes hulladékok

A legnagyobb fejtörést a veszélyes hulladékoktól történő megszabadulás jelentheti mindennapi életünk során. Veszélyes anyagnak minősülnek a fentieken kívül például az autógumik, a fénycsövek, az elemek, akkumulátorok, vegyszer és gyógyszer maradványok is.

Ezek átvétele és gyűjtése is önkormányzatonként eltérő, a fővárosban például ezeket hulladékudvarokban helyezhetjük el. Van azonban olyan település is, ahol a település meghatározott pontján, előre kihirdetett időben veszik át a közszolgáltatók a veszélyes hulladékot.

Forrás: MTI/Róka László

Ezen túlmenően vannak egyéb megoldások is, a lejárt gyógyszereket például a gyógyszertárak veszik vissza, míg háztartási elemeket különböző boltokban, iskolákban kihelyezett gyűjtőládákba dobhatunk.

Alternatív megoldások

A hulladék mennyiségének csökkentésére egy jó alternatíva a hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő „zero waste" boltok, azaz a csomagolásmentes boltok. Ezen üzletekben saját vagy helyben beszerzett tárolókban, papírtasakokban, üvegekben tudjuk hazavinni a megvásárolni kívánt termékeket. Az ilyen filozófián alapuló boltok jelentősen csökkenthetik a háztartásban felgyűlő hulladék mennyiségét.

Szintén alternatív megoldásként említhetők az úgynevezett Újrahasználati Központok is. Ezen központokban a budapesti lakosok az év során bármikor leadhatják a számukra szükségtelenné vált, azonban még használható tárgyaikat a szolgáltató által erre kijelölt helyszíneken.

Ezen használati tárgyakat a szolgáltató tárolja, raktározza, azokat pedig egy rövid regisztráció után bárki megvásárolhatja a tárolási, raktározási díj megfizetése után.

Ugyan a megoldás hátránya, hogy nekünk kell az adott használati tárgyat a megfelelő helyre szállítani, viszont gondoljunk arra, hogy ami nekünk már értéktelen, az más ember számára – különösen a nehéz anyagi körülmények között élő családok számára – még lehet hasznos és szerezhet örömöt.

https://das.hu/