Idén 6 díjazott kapta meg a szellemitulajdon-védelem területén kiemelkedően teljesítőknek járó Millenniumi Díj kitüntetést. A Szellemi Tulajdon Világnapján, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dísztermében átadott elismerést a CSOMIÉP Beton és Meliorációs Termékgyártó Kft., a Maform Kft., a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, az Országos Mentőszolgálat, a Soharóza Közhasznú Egyesület és a Solvo Zrt. kapták meg.

Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2000-ben döntött arról, hogy április 26-át a szellemi tulajdon világnapjává nyilvánítja.

A világ iparjogvédelmi és szerzői jogi hatóságai – csakúgy, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – változatos programokkal, rendezvényekkel és kezdeményezésekkel valósítják meg a közösen vállalt célkitűzést: az alkotóerő reflektorfénybe állítását, a szellemi tulajdon oltalma népszerűsítését és fáradságos művelésének társadalmi figyelemmel való elismerését.

Hazánk a világnapon a Millenniumi Díjak hagyományos átadásával a szellemi tulajdon védelmében példaadó intézmények, kreatív elmék előtt tisztelgett, majd a szellemi tulajdonnal foglalkozó szervezetek tartották meg szakmai rendezvényüket.

A díjátadón Palkovics László innovációs és technológiai miniszter gondolatait Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára tolmácsolta.

„Az idei Szellemi Tulajdon Világnapja jó alkalom a fiatalok számára, hogy megtudják, a szellemitulajdon-jogok hogyan támogathatják céljaikat, segíthetik megvalósítani ötleteiket, generálhatnak jövedelmet, teremthetnek munkahelyeket és gyakorolhatnak pozitív hatást a világra.

Számunkra az a legfőbb feladat, hogy meghallgassuk a fiatal feltalálók, alkotók, startupperek és vállalkozók igényeit és problémáit, olyan programot dolgozzunk ki, amely a fiatalok innovációs törekvéseinek ösztönzését és támogatását szolgálja. Összetett, együttműködésre épülő munka ez, az egyetemi szféra, az ipari világ, és a támogató rendszerek közös munkája" – fogalmazott a miniszter nevében Bódis József.

„Az, hogy a szellemi tulajdon jogainkkal miként bánunk, milyen formában gazdálkodunk velük, a versenyképesség nagyon fontos eleme lehet. Ha nem vagyunk tudatosak, elveszítjük a piacunkat, szemben mondjuk a lengyelekkel vagy az osztrákokkal.

Ők a produktumaikat, mielőtt kimennek a nemzetközi piacra, oltalom alá helyezik, tehát – egyelőre – ügyesebben járnak el, mint mi. Folyamatosan beszélünk a finanszírozásról, a tőkevonzó képességről, de azt is tudnunk kell, hogy egy kis-, illetve közepes vállalkozásnak az az egyedüli túlélési esélye, ha a fenntartható finanszírozása és a tőkevonzó képessége megmarad.

Az oltalom megléte olyan immateriális vagyonelem, amely képessé tesz egy céget arra, hogy finanszírozható legyen, mert a szellemi vagyon könnyen likvidálható, eladható, továbbértékesíthető" – emelte ki köszöntőjében Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke.

Az egyetemi infrastruktúra kapcsán hozzátette, a felsőoktatási intézményeknél komoly finanszírozási kérdés, mennyire tudják hasznosítani a szellemi tulajdonukat, hiszen az ezek azok a tudásközpontok, ahol akár több száz szabadalomérett találmány is lehet.

Ezt Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, mint az esemény házigazdája is megerősítette: „Az idén 240 éves egyetem fennállása alatt mindig is bővelkedett tehetséges, fiatal feltalálókban, oktatókban, Nobel-díjasokban, ugyanakkor tavaly például csak 19 szabadalmuk volt, ezt megelőzően pedig még ennyi sem. Viszont az új innovációs ökoszisztéma kialakítása révén látszik a fejlődés: 2022-ben már 9 szabadalmi oltalomigényt nyújtottunk be az SZTNH-hoz és vannak még hasonlóan ígéretes kutatásaink."

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A köszöntőket követően adták az idei Millenniumi Díj elismeréseket. A kitünetést a vízrendezés, csatornázás, út- és vasútépítés, tárolás, deponálás és a különleges betontechnológiákban szakértő CSOMIÉP Beton és Meliorációs Termékgyártó Kft.; a terméktervezéssel, digitális terméktervezéssel, kutatás-fejlesztéssel, illetve vállalati arculattervezéssel is foglalkozó Maform Kft.; a hazai kereskedelem, a vendéglátóipar, valamint a turizmus, idegenforgalom történetének kulturális javait őrző és bemutató Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum; hazánk legnagyobb mentő- és egészségügyi intézménye, az Országos Mentőszolgálat; a kísérleti énekegyüttesként, improvizatív magyar kórusként és színtársulatként definiálható Soharóza Közhasznú Egyesület, illetve a magyar innovatív biotechnológiai ipar egyik meghatározó szereplőjének számító Solvo Zrt. kapták.