Egyes esetekben már különösebb jogászi vizsgálódás nélkül is nyilvánvaló, hogy vagy a munkáltató vagy a munkavállaló a közöttük fennállt munkaviszonyt nem a jogszabályoknak megfelelően szüntették meg. A D.A.S. JogSzerviz szakértője járja körül a jogi környezetet.

Ilyen lehet például, ha valamelyik fél csak szóban mond fel, vagy a munkáltató által adott indoklás egyértelműen nem felel meg a valóságnak – húzta alá dr. Bálint Boglárka.

Azon kívül, hogy ilyenkor a bíróságtól kérhetjük, hogy mondja ki, valóban jogellenes volt a munkaviszony megszüntetése, mit kérhetünk? Mivel kell számolnia a munkáltatónak, ha felmondása nem felel meg a jogszabályi követelményeknek? És mit kockáztat a munkavállaló, ha csak szóban közli a felmondást?

A jogellenes munkáltató felmondás következménye

Tapasztalataink szerint a legtöbb, munkajogi bíróságon folyamatban lévő peres eljárás abból ered, hogy a munkavállaló álláspontja szerint a munkáltató jogellenesen szüntette meg munkaviszonyát. A legtöbb esetben tehát az merül fel kérdésként, hogy milyen anyagi jellegű követelési lehetnek a munkavállalónak, hogyha munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg.

A Munka törvénykönyve rögzíti, hogy ilyen esetben a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. Ezt, a meglehetősen általános megfogalmazást a törvénykönyv további rendelkezési tovább finomítják.

A részletszabályok értelmében a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Ha a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetik, akkor a legtöbb esetben keletkezik kiesett jövedelme.

Ez alól természetesen léteznek kivételek is, amikor például a munkavállaló hamar talál másik munkahelyet, azonos vagy magasabb bérért, így amint megszűnik az egyik munkahelye, úgy már kezdhet is a másik munkahelyén.

Kevésbé szerencsés esetben azonban a munkavállaló minden erőfeszítése ellenére sem talál új munkahelyet, vagy éppen talál, csak alacsonyabb bérért. Ebben az esetben, ha a bíróság kimondja, hogy munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg, úgy elmaradt jövedelem jogcímén legfeljebb 12 havi távolléti díjának megfelelő összegre tarthat igényt.

Fontos azonban, hogy ebben az esetben az elmaradt munkabér összegének számításánál le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.

Elképzelhető, hogy a munkavállaló a jogellenes felmondás miatt nem részesült végkielégítésben, holott az egyébként járna számára. A munkavállaló akkor jogosult a végkielégítés összegére is, ha munkaviszonya jogellenesen nem felmondással szűnt meg, vagy a munkáltató a felmondást a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartására vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességére alapította, ez azonban nem állja meg a helyét.

Ez utóbbi okra alapított felmondás esetén ugyanis a munkáltató nem köteles végkielégítést fizetni, viszont ha maga a felmondás jogellenes, köteles a végkielégítést is megfizetni a munkáltató.

A munkavállaló egyébként az elmaradt jövedelem és végkielégítés helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. Az, hogy az adott esetben melyik számítási módszerrel jár jobban a munkavállaló, mindig az eset körülményeitől függ.

Fontos megemlíteni továbbá, hogy amennyiben a munkavállalónak egyéb kára is felmerült a jogellenes munkaviszony megszüntetéssel okozati összefüggésben, akkor ezen kárát is érvényesítheti a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint.

A munkaviszony helyreállítása

Gyakran felmerül kérdésként (főként nagyobb munkáltatók esetében), hogy kérhető-e a bíróságtól, hogy állítsa helyre a munkaviszonyt. Erre jelenleg hatályos szabályozásunk értelmében csak rendkívül kivételes körülmények között van lehetőség és csak akkor, hogyha a munkavállaló ezen kivételes körülményekre hivatkozással kéri a munkaviszony helyreállítását.

A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt akkor állítja helyre helyreállítja, hogyha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött. Szintén van lehetőség a jogviszony helyreállítására, ha a munkavállaló felmondási védelem alatt állt, mégis megszüntették munkaviszonyát.

Helyreállítható a jogviszony akkor is, hogyha a munkavállaló választott szakszervezeti tisztséget töltött be és munkaviszonyának megszüntetéséhez nem kérték a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértését.

Akkor is helyre lehet állítani a munkaviszonyt, ha a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, illetve ha a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

Ezekben az esetekben a munkaviszony helyreállításán túlmenően a munkáltatónak meg kell térítenie a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Ezen túlmenően pedig a munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni.

Tehát például egy későbbi végkielégítés számítása során a megszűnés és a helyreállítás közötti időtartam is számítani fog. Tekintettel arra, hogy napjainkban az ilyen jellegű bírósági eljárások akár évekig is elhúzódhatnak, ennek a rendelkezésnek igen súlyos következményei lehetnek.

A jogellenes munkavállalói felmondás következménye

Sokkal kevesebb bírósági peres eljárás alapszik azon, hogy a munkáltatók támasztanak igényeket a munkavállalókkal szemben, jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt. Ennek ellenére azonban a jogszabályaink lehetővé teszik azt is, hogy jogellenes munkaviszony megszüntetés miatt a munkáltatók lépjenek fel.

A jogszabály kimondja, hogy a munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. A munkavállalói felmondás ideje 30 nap, kivéve, ha a felek vagy kollektív szerződés ennél hosszabb időtartamot határoz meg.

Forrás: Gabriel Blaj - Dreamstime

Ezen túlmenően, ha a munkavállaló határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.

A fentiek helyett a munkáltató követelheti a fenti, távolléti díjakat meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen ugyanakkor nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.

A fenti rendelkezések értelmében abban az esetben, hogyha például egy nemzetközi gépjárművezető jogellenesen szünteti meg határozatlan idejű jogviszonyát, akkor a munkáltató egyrészt követelheti a munkavállalói felmondás idejére járó távolléti díjat, másrészt például azt a kárát is, ami abból ered, hogy egyes nemzetközi fuvarfeladatait nem tudja ellátni. Nem nehéz belátni, hogy ezen összegek akár millió forintos nagyságrendet is elérhetnek.

Érdemes tudni továbbá, hogy a jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át. Amennyiben tehát a munkavállaló ugyan szabályosan közli felmondását, ám nem működik abban közre, hogy munkaköre átadásra kerüljön, úgy őt szintén érhetik szankciók.

Összefoglalás

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének mind munkáltatói, mind pedig munkavállalói oldalon lehetnek súlyos anyagi következményei. Egyes kivételes esetekben ezen túlmenően a bíróságnak akár arra is lehetősége van, hogy a munkavállalónak a kérésére helyreállítsa a munkaviszonyt.

Érdemes ezért minden felmondás előtt szakértői segítséget igénybe venni, hogy hogyan, milyen keretek között szüntethető meg a munkaviszony és ezzel elejét venni egy hosszadalmas bírósági eljárásnak.

https://das.hu/