A munkajogi esetek megítélését nagy részben az is meghatározza, hogy az igényt érvényesítő fél vajon betartja-e a Munka törvénykönyvében foglalt határidőket vagy sem? Mivel ezek a határidők lényegesek, ezért azt foglaljukák össze a D.A.S. JogSzerviz szakértői, hogy mégis miért és mely határidőket javasolt mindenképp észben tartani.

Általánosságban elmondható, hogy a jogi igényérvényesítés körében különös jelentősége van a határidőknek. Sok eljárás esetén, ugyanis előfordulhat az, hogy bár az igényt érvényesítő félnek jogi szempontból esélye volna a sikerességre, azonban valamilyen határidőt elmulasztott, ami miatt kizárt, hogy sikeresen bírósághoz forduljon.

Határidőkkel minden jogterületen találkozhatunk, azonban a munkajogban különös jelentősége van ezeknek.

A legfontosabb határidők

A teljesség igénye nélkül, a leglényegesebb határidőkkel, a munkajog területén is a megszüntetés, vagy hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása esetén találkozhatunk.

Ezek azért lényeges határidők, mert ha elmulasztja annak betartását az érintett, akkor sok esetben jogvesztéshez vezet. Tehát, akár nem fordulhat az őt ért sérelem miatt bírósághoz sem.

Általában a munkaviszonyból eredő igények – mint amilyen a munkabér-követelés is lehet – három év alatt évülnek el. Ezek számítása általában az igények esedékességével kezdődik.

Tehát, ha a felek a munkabér kifizetését a munkaszerződésben minden hónap 5. napjában határozták meg, és ezt a munkáltató nem teljesítette, akkor e munkabér-követelésnek az esedékességétől kell a fenti határidőt is számítani.

A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vagy a személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igények öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb időtartamú, akkor ennek megfelelő idő alatt évül el.

A munkajogban létezik egy, a fentieknél rövidebb határidő. Ez általában a munkáltató által alkalmazott hátrányos jogkövetkezmények vitatásához kapcsolódik.

Eszerint, a munkáltató egyoldalú munkaszerződés-módosításával, a munkaviszony munkáltatói felmondásával, illetve fizetési felszólításával, valamint a munkáltató által a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel, illetve a munkaviszony megszüntetésekor adott munkáltatói értékeléssel szemben a munkavállaló – ha az abban foglaltakat vitatja – a kézbesítéstől, vagy közléstől számított 30 naptári napon belül fordulhat bírósághoz.

Ez egy szigorú határidő, melynek elmulasztása akár jogvesztéshez is vezethet, ha az igazolási kérelme nem jár sikerrel.

A munkajogi határidők számítása

Maga a törvény megadja azt is, hogy a határidőket miként kell számítani. Ennek a célja az, hogy egységes szabályokat alkalmazzanak az érintettek a jogérvényesítésük kapcsán. Először is, ha csak a „napot" említ a törvény, akkor az a számítás szempontjából naptári napot jelent.

Forrás/képillusztráció: Getty Images/Science Photo Library RM/This content is subject to copyright./Pasieka

Ez lehet munkanap, de hétvégére és munkaszüneti napra eső nap is. Tehát, ha valahol a törvény 15 napos határidőt rögzít, akkor ennek a számításába mind a munkanapok, hétvégére eső napok és a munkaszűntei napok is beszámítandóak.

A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik. Tehát, ha a munkáltató 2022.01.02.napján adta át a felmondást a munkavállaló számára, akkor a felmondási idő első napja 2022.01.03. napja lesz.

A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

A határidő az utolsó napjának végén jár le. A határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap.

https://das.hu/