Ha a parkolási pótdíj nem kerül megfizetésre, akkor milyen előírásokat szükséges a további igényérvényesítéshez betartani? Miért fontos tudni az érintettnek? Azért, mert az igényérvényesítési határidők elmulasztása, akár a követelés érvényesíthetetlenségéhez is vezethet – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Aki gépjárművel közlekedik, annak nem újdonság, hogy közterületen történő parkolás a városokban díjfizetéssel jár.

A helyi közutak, területek vonatkozásában az önkormányzat, míg az országos közutak, területek kapcsán a kormány határozza meg rendeletében, hogy mely területen, mekkora összegű várakozási vagy parkolási díjat kell fizetni.

A közúti közlekedésről szóló, 1988. évi I. törvény előírja, hogy a díjfizetési kötelezettség olyan várakozási területen és időre rendelhető el, „amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága a 70%-ot meghaladja.

A parkolási díjat jellemzően, de nem kizárólagosan jegy-automatából, vagy mobil alkalmazás útján vásárolható meg. Ha valaki nem váltja meg a parkolási jegyet, vagy a megváltott jegy lejárati idejénél tovább várakozik díjfizetés nélkül, pótdíjra számíthat.

A várakozás és díjfizetés feltételeit mindig jogszabály állapítja meg, melyeket jellemzően - a fentiek szerint – a helyi önkormányzat alkot. Azonban országosan esetlegesen eltérő részletszabályok ellenére is vannak olyan közös előírások, melyek minden esetre irányadóak.

Ekként a közúti közlekedési törvény egységesen előírja, hogyha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni.

Forrás: EOLO-KOMÉTA Cycling Team, Facebook

Az egyes rendeletek általában azt is előírják, hogy az üzembentartó mentesülhet-e és ha igen, akkor milyen feltételek mellett a díjfizetési kötelezettség alól. A fenti törvény ugyanakkor maga is nevesít egy ilyen esetet.

Ezek szerint, a jármű üzembentartója mentesül a várakozási díj és pótdíj megfizetése alól, ha a jármű a díjfizetés nélkül történt várakozást megelőzően jogellenesen került ki a birtokából, és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben kezdeményezték a megfelelő hatóság eljárását.

De ilyen eset lehet az, ha a tulajdonos eladta a járművet, azonban a vevő annak átírása miatt nem intézkedett.

Mindezt természetesen az érintett üzembentartónak bizonyítania kell a szolgáltató fél, ezért ez feltétlenül aktív közreműködést igényel az üzembentartótól, magyarán nem javasolt félredobni az esetleges felszólítást és nem foglalkozni.

Ugyanez a törvény szabja meg, hogy mekkora lehet a pótdíj mértéke, attól függően, hogy a befizetés 15 napon belül, vagy esetleg azon túl valósul meg. Eszerint, ha a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon az üzembentartó befizeti a pótdíjat, akkor a pótdíj mértéke az adott napon belül díjköteles időszakra és további kétórai várakozásra számított várakozási díj.

Ha a befizetésre 15 napon túl kerül sor, akkor ez az összeg már az egy órai várakozási díj negyvenszerese, tehát lényegesen magasabb összeg.

A törvény külön kiemeli, hogy a határidő megtartott az utalás elindításával is, tehát nem az számít, hogy mikor kerül jóváírásra a kedvezményezettnél a befizetés.