Magyarországon évente mintegy 250 ezer ember válik bűncselekmény áldozatává. A leggyakoribb bűncselekmény a vagyon elleni bűncselekmények köréből kerül ki, így különösen a lopások száma gyakori. Mindaddig, amíg valaki nem kerül ilyen helyzetbe, nehezen képzeli el azt a pszichés, és sok esetben ezt tetéző anyagi terhet, amivel ezek következményeként számolni kell. A D.A.S. JogSzerviz szakértőjének összefoglalója.

Az Európa Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját. Ez a nap azóta a Bűncselekmények áldozatainak Napja, amelyet 1993-tól Magyarországon is megtartanak – ismertette dr. Gombolai Éva.

Sajnos, mindezek ellenére sokan nem tudnak arról, hogy milyen lehetőségek vannak, melyek csökkentik a bűncselekmények áldozatait sújtó anyagi és lelki terheket. Az áldozatsegítő központok feladata az, hogy ezeket a következményeket enyhítsék.

Áldozat ebben az értelemben az, aki Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje.

Valamint az a természetes személy, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el.

Fontos tehát, hogy sok esetben nem csak a jogi értelemben vett sértett, hanem akár egy bűncselekmény tanúja is lehet áldozat.

Az áldozatsegítés keretei között az állam az áldozat számára szükségleteinek felmérését követően, a szükségletekhez igazodó szolgáltatást nyújt. Ilyen szolgáltatás lehet

a) érdekérvényesítés elősegítése,
b) azonnali pénzügyi segély,
c) áldozati státusz igazolása,
d) tanúgondozás,
e) védett szálláshely biztosítása.

Az érdekérvényesítés elősegítése keretében tájékoztatást, jogi tanácsot, érzelmi feldolgozást elősegítő segítséget, de az adott esetben célravezetőnek tekinthető más segítséget nyújt.

Különleges módja ennek a segítségnek az azonnali pénzügyi segély. Ennek keretei között az áldozatsegítő szolgálat fedezi az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény vagy a tulajdon elleni szabálysértés következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes.

Forrás: Shutterstock

Egy másik speciális áldozatsegítő forma a kárenyhítés. Ennek igénybevételére az az áldozat jogosult,

a) akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, s ennek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott,
b) aki az ilyen bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértettnek az elkövetés időpontjában egy háztartásban élő egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa,
c) akinek eltartására az ilyen bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértett jogszabály, végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat vagy érvényes szerződés alapján köteles vagy köteles volt, illetve
d) aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott.

Az áldozat érdekérvényesítése elősegítéséért bármely áldozatsegítő szolgálathoz fordulhat. Az áldozat azonnali pénzügyi segély, áldozati státusz igazolása és kárenyhítés iránti kérelmét bármely áldozatsegítő szolgálatnál előterjesztheti.

Az azonnali pénzügyi segély, az áldozati státusz igazolása és a kárenyhítés iránti kérelmet egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani. A nyomtatvány kitöltéséhez az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt.

https://das.hu/