A „whistleblowing" angol kifejezés egyszerűen megfogalmazva a munkavégzés során tapasztalt, közérdeksértő, jogellenes, potenciálisan károkozó, vagy erkölcsileg kifogásolható magatartások bejelentésére szolgáló eljárást jelent. A D.A.S. JogSzerviz szakértője ismerteti a legfontosabb tudnivalókat.

Ezen eljárások segítséget nyújthatnak a munkáltatónál tapasztalható nem megfelelő viselkedések, jelenségek feltárására olyan esetekben, amikor a szokásos kommunikációs csatornákon az nem vagy csak nehezen működne – hangsúlyozta dr. Bálint Boglárka.

A bejelentők általában tartanak attól, hogy bejelentésük miatt különböző hátrányokkal kell szembenézniük, ezért fontos, hogy a nemzeti jogalkotás támogassa őket abban, hogy merjenek bejelentéssel élni a nemkívánatos jelenségekkel szemben.

A jogsértéseknek számos formája lehet: korrupció, csalás, szakmai mulasztás vagy hanyagság is akár.

A „whistleblowing" irányelvről

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937/EU irányelvet (az ún. whistleblowing irányelvet) 2021. december 17-éig kellett a tagállamoknak átültetniük a saját jogrendjükbe.

Az irányelv gyakorlatilag minimumfeltételeket ír elő a bejelentésekkel kapcsolatos részletes eljárásrend és a bejelentő védelme kapcsán akkor, hogyha a bejelentő bizonyos iparági szabályozások megsértését észleli.

Az irányelvvel érintett területek például a pénzügyi szolgáltatások, az élelmiszerbiztonság, a termékbiztonság és - megfelelőség, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, továbbá a magánélet és a személyes adatok védelme.

Le kell szögeznünk, hogy Magyarországon még nem történt meg az irányelvnek megfelelő részletszabályozás kialakítása. Ugyanakkor a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény már tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek kiegészítésével és/vagy módosításával ezt a jogalkotó a közel jövőben várhatóan megteszi.

Mit ír elő az irányelv?

Az irányelv alapján az irányelv hatálya alá tartozó cégeknek kötelező egy olyan belső rendszert kialakítani, ahol a dolgozóik és partnereik be tudják jelenteni az általuk tapasztalt jogellenesnek vélt tevékenységeket, illetve aggályos magatartásokat.

Mindezt egy olyan felületen keresztül kell tudniuk megtenni, amely megvédi őket a negatív következményektől, esetleges retorzióktól.

Azoknál a cégeknél, ahol legalább 250 munkavállalót foglalkoztatnak, a cég belső szervezetét érintő visszaélés-bejelentő rendszer működtetése már jelenleg is kötelező. A 250 főnél kevesebb, de minimum 50 fő munkavállalót alkalmazó társaságoknál az uniós jognak való megfelelés érdekében 2023. december 17-éig szól a határidő.

Hogyan tudja szabályozni egy vállalkozás ezt a belső rendszert?

Az irányelv tehát akkor érint egy vállalkozást, hogyha legalább 50 munkavállalót foglalkoztat. Ebben az esetben első lépésként a vállalkozásnak fel kell mérnie a visszaélés-bejelentések lehetőségeit, illetve szükség esetén ki kell alakítania a bejelentő rendszert.

Fontos kérdés ennek elhatározása során, hogy milyen módon kívánja az adott vállalkozás kialakítani a bejelentési rendszerét, illetve annak megfelelő működtetését, hiszen több megoldás közül is választhat.

Egyfajta módszer erre, hogyha a munkáltató a szervezeten belül kezeli a bejelentéseket, mégpedig egy független személy erre a feladatra történő kijelölésével. Dönthet azonban a vállalkozás úgy is, hogy e feladat ellátását egy bejelentő-védelmi ügyvéd segítségével látja el, tehát egy, a szervezetén kívül álló személyt bíz meg a feladat ellátásával.

Forrás: Shutterstock

Fontos azonban, hogy bármelyik módszert is választja a munkáltató, mindenképpen szükséges egy olyan belső szabályzat megalkotása, amely szabályozza a bejelentések menetét, módszerét és az ahhoz kapcsolódó eljárást is.

Ezen túlmenően a munkáltató által kialakított gyakorlatnak meg kell felelnie a jogi szabályozás követelményeinek, különös tekintettel a bejelentő személyes adatainak védelmére. Ezen túlmenően pedig a munkáltató gyakorlatának elő kell segítenie azt is, hogy a munkavállalók minél inkább tudatosak egyenek az élet ezen területén is.

A jelenlegi jogszabályi környezet

Az irányelvi szabályozás jelen pillanatban arra vár, hogy Magyarország átültesse a nemzeti jogba. Az irányelvek ugyanis alapvetően a tagállamokra rónak kötelezettséget, mégpedig azt, hogy az irányelvben megfogalmazott céloknak, értékeknek és minimumszabályoknak megfelelő jogszabályokat alkossanak meg a nemzeti jogalkotásban.

A „whistleblowing" irányelv esetében reális esély van arra, hogy a közeljövőben megszületnek azon nemzeti jogszabályok, melyek átültetik az irányelv szabályait.

Éppen ezért fontos a vállalkozások számára az, hogy mihamarabb megtegyék a szükséges intézkedéseket az uniós normáknak való megfelelés érdekében.

Mivel az irányelvben lefektetett minimumkövetelmények mindenki számára megismerhetőek, így a magyar szabályozás hiányában is megtehetőek az első lépések.

https://das.hu/