A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény (Földforgalmi törvény) alapjaiban változtatta meg a termőföldekre vonatkozó szabályokat, így az adásvételi és a haszonbérleti szerződéseknél bevezette a mezőgazdasági igazgatási szerv általi jóváhagyást, valamint a szerződések hirdetményi közzétételét (kifüggesztés), amelyekkel kapcsolatos jogszabály-módosítással a korábbi cikkünkben foglalkoztunk, amely itt érhető el. Ezen szabályok mellett a törvény korlátozta azt, hogy egy személy mekkora összterületű termőföldterületet birtokolhat, ahogyan azt is, hogy egy adott személynek mennyi földterület állhat a tulajdonában. De mi történik a termőfölddel, ha azt valaki örökléssel szerzi meg? Ezen kérdéskört az Újváry és Társai Ügyvédi Társulás szakértői járják körül, akik ezzel folytatják többrészes sorozatukat, most a második részt olvashatják.

A tulajdonszerzés egyik formája az öröklés. Öröklésen belül megkülönböztetünk törvényes és végrendeleti öröklést.

Fontos kiemelni, hogy a törvényes öröklése rendje nem tartozik a Földforgalmi törvény hatálya alá, így például nagyszülőktől, szülőktől való öröklésnél nem kell figyelemmel lenni a törvény területi korlátozására, tehát akár meghatározott korláton felül is tulajdont szerezhetünk törvényes öröklés szerint.

Amennyiben végrendelet alapján történik az öröklés és az örökös az örökhagyó nem törvényes örököse, például barátja, távoli rokona, úgy a hagyatéki eljárás keretein belül az eljáró közjegyzőnek meg kell keresni a területileg illetékes mezőgazdasági igazgatási szervet, akinek döntenie kell arról, hogy jóváhagyja-e a végrendelet alapján a tulajdonszerzést vagy sem.

Végrendeleti öröklésnél, ugyanis már alkalmazni kell a Földforgalmi törvény korlátozásait, így nem földműves örökös esetében a már birtokában lévő föld és az örökölni kívánt föld együttes területnagysága nem haladhatja meg az egy hektárt.

Földműves örökös esetén pedig a már tulajdonában és haszonélvezetében lévő föld és az örökölni kívánt föld együttes területnagysága nem haladhatja meg a 300 hektárt.

Amennyiben ugyanis az örökléssel a fenti területi korlátozásokat az örökös meghaladja, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja a jóváhagyást.

Amennyiben a végrendeleti öröklés alapján történő tulajdonszerzést a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja, abban az esetben az öröklésre a Polgári Törvénykönyv szerinti törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.

Előfordulhat azonban olyan eset, amikor az örökhagyónak nincs törvényes örököse, ebben az esetben az örökös a Magyar Állam lesz.

Forrás: MTI/Oláh Tibor

Ha a megtagadás folytán a Magyar Állam örökli a földterületet, abban az esetben a végrendeleti örököst kártalanítás illeti meg.

Kártalanítás összege a földterület értékbecslésben megállapított értéke, amelyből le kell vonni az Államot, mint örököst terhelő hagyatéki terheket, ilyen lehet például a temetés költsége, vagy ha az örökhagyónak tartozása állt fenn.

Elkerülve azt, hogy olyan végrendelet készüljön, ami alapján az abban meghatározott örökös később mégsem örökölheti meg a földterület, érdemes a végrendeletet ügyvéd vagy közjegyző előtt megtenni, akik a végrendelet elkészítésekor megvizsgálják, hogy a végrendeletbe foglalt örökös földszerzése nem áll-e korlátozás alatt – tanácsolták végezetül az Újváry és Társai Ügyvédi Társulás szakértői.

(Az Újváry és Társai Ügyvédi Társulás cikksorozatának további részeit hamarosan közöljük – a szerk.)