Napjainkban már igen elterjedt, hogy az idősebb emberek végrendelkeznek az utánuk örökölhető vagyon sorsáról. A különböző mozaik családok elterjedésével egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy bizonyos vagyontárgyakat meghatározott örökösök örököljenek. Ezen kívánalomnak lehetnek érzelmi, vagy éppen praktikus okai is. Abban az esetben ugyanakkor, hogyha bizonyos személy(ek)re meghatározott összeget kíván hagyni az örökhagyó, a végrendelkezés mellett más alternatívák is felmerülnek. A D.A.S. JogSzerviz szakértőjének összefoglalója.

Egy életbiztosítási szerződés alapján a biztosított személy halála – vagy esetleg meghatározott életkora elérése – esetére a biztosítótársaság egy előre meghatározott biztosítási összeg kifizetésére köteles – hangsúlyozta dr. Bálint Boglárka.

Természetesen a biztosítottnak kötelessége a szerződést annak fennállása alatt díjfizetéssel hatályban tartani. Különbséget tehetünk azonban a kockázati és a kockázatinak nem minősülő életbiztosítások között.

A kockázati életbiztosítások esetében gyakorlatilag a biztosító csak akkor fizet, ha a futamidő alatt a biztosított személy meghal. A nem kockázati életbiztosításoknak számos változata létezik, leggyakoribbak a megtakarítási célú életbiztosítások, amelyeknél a befizetett díjakat előre kiválasztott módon fekteti be a biztosító.

Ez utóbbi esetében lehetősége van a biztosítottnak arra is, hogy külön számlára pénzt helyezzen el a kedvezményezett javára.

Mivel a biztosítási események bekövetkezésekor (biztosított halála, vagy éppen a szerződés lejárta) a biztosító a szerződésben kedvezményezettként megjelölt személy részére teljesíti a kifizetést, így a biztosított célzott és személyre szóló juttatásban részesítheti ezzel a kedvezményezettet.

Az pedig a biztosított döntése körébe tartozik, hogy ki legyen a kedvezményezett. A kedvezményezett lehet akár természetes személy, akár pedig egy jogi személy, egyesület vagy alapítvány is.

Fontos kiemelni, hogy az életbiztosítási szerződés alapján kifizetésre kerülő biztosítási összeg nem képezi a hagyaték részét, így mentes az öröklés alól. Ez alól kivétel, amikor az életbiztosítási szerződésnek nincs kedvezményezettje, esetleg a kedvezményezett kijelölése érvénytelen, ilyenkor a kedvezményezett személyét a biztosított örököse váltja fel.

Az, hogy a biztosítási összeg nem képezi a hagyaték részét, több előnnyel is jár a kedvezményezett számára. Az egyik ilyen előny, hogy a biztosítási összeghez attól függetlenül hozzájuthat, hogy a hagyatéki eljárás milyen gyorsan zárul le, illetve, hogy az örökösök között van-e bármilyen vitás kérdés az öröklés vonatkozásában.

Ezen túlmenően mivel az életbiztosítási összeg kedvezményezettként való megszerzése nem öröklés, így az életbiztosítással öröklési illeték fizetés nélkül juttatható halál esetére akár jelentősebb vagyon.

Az öröklési illeték fizetése alóli mentesség ugyanis csak az örökhagyó egyenes ági rokona, túlélő házastársa, illetve az örökhagyó testvére által megszerzett örökrészre áll fenn. Az ezeken kívüli személyeknek 18%, lakás esetében 9% öröklési illetéket kell fizetniük.

Azonban az egyes életbiztosítási szerződési konstrukciókat illetően nagyon eltérőek lehetnek az egyes adózási kötelezettségek. Minden esetben javasolt ezért az életbiztosítási szerződés megkötése előtt az adott életbiztosítási termék adózási vonzatát előzetesen, szakember bevonásával tisztázni.

Mint említettük az életbiztosítási szerződés alapján a biztosítótársaság által kifizetett összeg nem képezi a hagyaték részét, így további előnyökkel is jár. Ilyen előny az is, hogy a hagyatéki hitelezők nem léphetnek fel a biztosítási összeg kedvezményezettjeivel szemben.

Az örökhagyó által felhalmozott és ki nem egyenlített tartozások esetében tehát hagyatéki hitelezők nem támaszthatnak igényt a biztosítási összegre, így a biztosítási összeg az örökhagyó tartozása miatt nem kerülhet végrehajtás alá.

A haláleseti kedvezményezett megjelölése

Kevesek által ismert tény, hogy egyes folyószámlák esetén van lehetőség arra is, hogy a számla tulajdonosa úgynevezett haláleseti kedvezményezettet jelöljön meg.

Ez a lehetőség azoknak nyújt megoldást, akik valamelyik banknál nagyobb összegű megtakarítást halmoztak fel életük során, azt pedig meghatározott személyre kívánják hagyni.

Ilyen kedvezményezett kijelölése esetén a bankszámlán szereplő összeg szintén nem képzi a hagyaték részét, így rendelkezik mindazon kedvező tulajdonsággal, mint a fentiekben részletezett életbiztosítási szerződések.

Haláleseti kedvezményezett megjelölése esetén általában a kedvezményezettnek elegendő a halál tényének megfelelő bizonyítása ahhoz, hogy az elhunyt személy bankszámláján szereplő összeghez hozzájuthasson.

Forrás: Shutterstock

Fontos azonban, hogy értékpapírszámlához haláleseti kedvezményezett nem jelölhető meg, így az értékpapírok vonatkozásában vagy a törvényes öröklési rend, vagy pedig az örökhagyó végrendelete lesz irányadó. Az értékpapírok tehát mindenképp a hagyaték részét képzik.

Végrendelet – Egyéb megoldások

A fentieken túlmenően pedig számtalan lehetőség van arra, hogy a z örökhagyó még életében rendezze egyes vagyontárgyai jövőbeli sorsát.

A végrendelkezésen kívül az örökhagyónak lehetősége van különböző szerződéseket kötnie még életében, mint például tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződést kötni, ezzel is biztosítva azt, hogy halála esetén ki, milyen vagyontárgyra tarthat igényt.

Ezen túlmenően napjainkban igen gyakori az is, hogy az örökhagyó még életében elajándékoz minden, jelentősebb értéket képviselő vagyontárgyat. A jog tehát számtalan lehetőséget biztosít arra, hogy az örökhagyó még életében eldönthesse, hogy halála esetén kit, milyen mértékű anyagi, vagy nem anyagi juttatásban részesít.

https://das.hu/