A határidők a bírósági eljárásokban kiemelt jelentőséggel bírnak, egy apró késedelem is hatalmas károkat tud okozni. Egy fellebbezési határidő elmulasztása például ahhoz vezethet, hogy a peres felek jogvitája elsőfokon eldől, akár még akkor is, hogyha a bíróság helytelen döntésre jutott az ügyben. A D.A.S. JogSzerviz szakértője ismerteti a legfontosabb tudnivalókat.

A nyár tipikusan a szabadságok, a pihenés időszaka és mind a bíróságokon dolgozók, mind pedig az ügyvédek is hosszabb tartamú szabadságot vesznek ki az év ezen időszakában. Jelenlegi jogrendszerünk éppen ezért rendelkezik az ítélkezési szünetről, amely időszak alatt bizonyos szinten megpihennek az igazságszolgáltatás kerekei is – mutatott rá dr. Bálint Boglárka.

Mi is az ítélkezési szünet?

Az ítélkezési szünetről a Polgári Perrendtartás rendelkezik, vagyis az a polgári bírósági ügyek eljárási szabályaira vonatkozik. A törvény kimondja, hogy az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszaka.

A nyári ítélkezési szünet tehát július közepétől augusztus végéig tart, míg a téli ítélkezési szünet leginkább az év végi ünnepi időszakhoz kapcsolódik.

Az ítélkezési szünet azonban nem azt jelenti, hogy a bíróságok kapuit ilyenkor teljes mértékig bezárják, beadványokat ilyenkor is be lehet adni, sőt, még a peres iratokba is van lehetőség betekinteni az ítélkezési szünet alatt.

A bíróságok azonban ezen időszak alatt tárgyalást nem tarthatnak, illetve egyes határidőkre is befolyással van az ítélkezési szünet.

Főszabály szerint ugyanis, mint említettük az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele az ítélkezési szünet időtartama.

Ez azt jelenti, hogyha például a 15 napos fellebbezési határidő első napja július 14, úgy a fellebbezési határidő csak szeptember 3-án jár le. Amennyiben pedig ez munkaszüneti napra esik, úgy a határidő csak a következő munkanapon fog lejárni.

Amennyiben pedig a bíróság hónapokban vagy években állapítja meg a határidőt és az az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel.

Ha ez a nap is az ítélkezési szünet idejére esik, a határidő az ítélkezési szünetet követő első napon jár le. Abban az esetben tehát, hogyha a hónapokban megállapított határidő július 16-án járna le, a fenti szabály alkalmazásával a határidő augusztus 20-án jár le.

A főszabály alóli kivételek

A határidők számításának természetesen a fentieken túlmenően is vannak részletszabályai, így mindig érdemes alaposan körbejárni, hogy a konkrét esetben ténylegesen mikor fog lejárni egy-egy határidő.

A főszabályok alól pedig mindig vannak kivételek is. Az ítélkezési szünetre vonatkozó fenti rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha

a) törvény valamely eljárásra vagy valamely percselekményre soron kívül történő eljárást ír elő,

b) a felek ezt közösen kérték, vagy

c) törvény azt kizárja.

Fontos ugyanis, hogyha a fenti három eset közül valamelyik fennáll, úgy erre a körülményre a bíróságoknak fel kell hívniuk a felek figyelmét, tehát külön figyelmeztetni kell ilyenkor a peres feleket a határidő lejártára.

Mi a helyzet a fizetési meghagyásos eljárásokkal?

Bár az ítélkezési szünet megnevezés azt sugalmazza, hogy ez a szünet alapvetően a bíróságok előtti perekre van kihatással, ez nem feltétlenül igaz. A fizetési meghagyásos eljárás egy közjegyző előtt folyó, gyakorlatilag automatikus eljárás.

A lényege, hogy a viszonylag kis értékű, lejárt és alapvetően nem vitatott pénztartozásokat anélkül lehessen akár végrehajtási útján behajtani, hogy a felek bírósághoz fordulnának. Technikailag a tartozás jogosultja egy kérelmet terjeszt elő bármely magyarországi közjegyzőnél, mely kérelmet a közjegyző megküldi az adós, a kötelezett részére.

Forrás: Shutterstock/ Africa Studio

Amennyiben a kötelezett annak átvételétől számított 15 napon belül nem nyújt be ellentmondást, úgy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajtható lesz, ugyanúgy, mint bármely más, jogerős bírósági ítélet.

A fizetési meghagyásos eljárásról külön jogszabály rendelkezik, azonban a Polgári Perrendtartás egyes rendelkezéseit, így az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

Mindez tehát azt jelenti, hogyha az ellentmondásra nyitva álló 15 napos határidő az ítélkezési szünet alatt járna le, úgy a kötelezettnek van némi mozgástere abban, hogy ez a határidő meghosszabbodjon.

Amennyiben azonban lehetőség van 15 napon belül benyújtani az ellentmondást, célszerű azt megtenni, könnyű ugyanis arról megfeledkezni a nyári hónapokban.

Végezetül fontos kiemelni, hogy a határon átnyúló, úgynevezett európai fizetési meghagyásos eljárásban az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak, így ezen eljárásokban még nyáron is kénytelenek vagyunk betartani a jogszabályban előírt határidőket.

https://das.hu/