A németekhez, az osztrákokhoz és a románokhoz kapcsolódik külhoni öröklési ügyeink többsége. Legnagyobb részben, majdnem ötven százalékban Németországhoz kapcsolódtak a magyar határon átnyúló öröklési ügyek az elmúlt években – derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Adatkutató Alintézetének első átfogó adatelemzéséből.

A németeket Ausztria és Románia követi. A közös uniós Európai Öröklési Rendelet tervezett felülvizsgálatához kapcsolódó kutatásból az is kiderült, hogy három olyan EU-s tagország is van, amelyhez nem kapcsolódott magyarországi közjegyzői öröklési eljárás 2015 és 2021 között.

Az elmúlt évtizedekben – a nemzetközi vándorlással és a munkaerő EU-n belüli szabad áramlásával összefüggésben – egyre több öröklési ügy nyúlt át a határokon, például úgy, hogy egy uniós állampolgár örökhagyónak több tagországban is volt vagyona.

Az uniós tagállamok ezért egy egységes öröklési rendeletet fogadtak el, amely meghatározza, hogy az ilyen esetekben melyik tagállam közjegyzői vagy más hatóságai folytathatják le az eljárást, és melyik állam jogát kell az öröklésre alkalmazni. Ezzel könnyebbé teszik az örökösök dolgát, időt és energiát spórolnak meg nekik.

Az Európai Öröklési Rendelet 2015 óta szabályozza a határokon átnyúló öröklési kérdéseket. A közös jogszabály azt is biztosítja, hogy a tagállamok elfogadják egy másik tagállam bírósága, közjegyzője vagy más hatósága által öröklési ügyekben meghozott határozatait.

Mi alapján öröklődik a külföldi vagyon?

Alapesetben az örökhagyónak halála előtti szokásos tartózkodási helye határozza meg, hogy mely ország jogszabályai szerint kell lefolytatni a hagyatéki eljárást. Fontos tudni, hogy ez nem feltétlenül egyezik meg a bejelentett lakcímmel, sem pedig az állampolgársággal.

Ha például valaki magyar állampolgárként Németországban élt életvitelszerűen, akkor alapesetben a németeknél kell megindítani a hagyatéki eljárást. Ilyenkor a magyar állampolgár örökhagyó teljes hagyatékára – köztük az esetleges magyarországi ingó- és ingatlanvagyonára is – a német jogszabályok vonatkoznak.

Abban az esetben pedig, ha a magyar állampolgár örökhagyó Magyarországon élt, akkor a külföldi vagyonánál is a magyar öröklési szabályok alapján járnak el.

Felül lehet írni az alapszabályt

Mindez azonban nem jelenti, hogy az örökhagyó nem szólhat bele abba, hogy mely ország öröklési rendje legyen érvényes az ő esetében. Végrendeletben kikötheti, hogy az állampolgársága szerinti állam jogát alkalmazzák az örökségénél.

Vagyis egy külföldön élő magyar dönthet úgy, hogy a magyar öröklési jog szerint örököljenek utána. Ha valaki kettős vagy többes állampolgár volt (például magyar és svájci), akkor bármelyik állampolgársága szerinti jogot kikötheti.

Átfogó vizsgálat a felülvizsgálat előtt

A már több mint hét éve érvényben lévő Európai Öröklési Rendelet felülvizsgálatát a következő években tervezik. Ehhez kapcsolódva az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (Conseil des Notariats de Union Européenne – CNUE) egy külön projektet indított útjára, amely nyomon követi a rendelet alkalmazását és értékeli az eredményeket. A munkában minden uniós közjegyzői kamara részt vesz.

Ehhez a projekthez kapcsolódva készített átfogó felmérést a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Adatkutató Alintézete a magyar határon átnyúló európai uniós öröklési ügyekről – elsősorban hagyatéki ügyekről és végintézkedésekről.

A német kapcsolat a legerősebb

Az elemzés eredménye szerint a 2015 és 2021 között majdnem kétezer-hétszáz, más uniós tagállamhoz kapcsolódó öröklési üggyel foglalkoztak a magyarországi közjegyzők. Az ügyek majdnem fele Németországhoz kapcsolódott, amelyet jelentős lemaradással, tizennégy százalékkal Ausztria követ, majdnem tíz százalék pedig Romániához kapcsolódik.

Eközben Máltához, Ciprushoz és Litvániához nem kapcsolódott öröklési ügyben közjegyzői eljárás az elmúlt hét évben. A legkevesebb ilyen uniós ügy 2020-ban, míg a legtöbb 2021-ben volt, ebben szerepet játszott, hogy a koronavírus első hulláma idején szünetelt a személyes ügyintézés.

Hasonló eredményekre jutottak a – nem magyar – uniós állampolgároknál is, itt is látványos a német dominancia, elsősorban az ő öröklési ügyükben járnak el a magyar közjegyzők. Őket leszakadva az osztrákok és a románok követik.

Az Adatkutató Alintézet elemzése kitért azokra az öröklési ügyekre is, amelyekben valamelyik örökös egy másik uniós tagállamban él. A mintegy ötezer-hatszáz ilyen eset több mint negyven százalékában Németországban élt az örökös, húsz százalék Ausztriában, tizenhárom százalék pedig az Egyesült Királyságban.

Megugrott a külföldi végrendelkezők száma

Azt is megvizsgálták, hogy a Magyarországon élő uniós állampolgárok közül kik és milyen arányban készítenek végrendeletet. Itt is a német állampolgárok vezetnek, őket az osztrákok, a britek és a hollandok követik. Tizenöt uniós tagország polgárai készíttettek magyarországi közjegyző előtt végrendeletet az elmúlt hét évben.

2020-ban és 2021-ben – vélhetően a világjárvány miatt megnőtt halálozással összefüggésben – a korábbi átlaghoz képest majdnem háromszor annyian rendelkeztek hagyatékukról.

A MOKK Adatkutató Alintézetét 2020-ban hozták létre, vezetője dr. Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyetteseForrás: MOKK

Az Adatkutató Alintézet átfogó statisztikai adatelemzése nem csupán az európai közjegyzők és európai intézmények számára szolgál hasznos információkkal, hanem a hazai közjegyzők, más jogalkalmazók, tudományos szakemberek számára is értékes szempontokkal szolgálhat.

A MOKK Adatkutató Alintézetét 2020-ban hozták létre, hogy pontosabb és részletesebb ismereteket szerezzenek a saját gyakorlatukról. Ehhez az eljárásaikhoz nagy számban kapcsolódó elektronikus adatbázisokra és elektronikus kommunikációs rendszerekre támaszkodnak.

Céljuk, hogy ezeket a rendezetlen adatokat információvá alakítsák, amelyet például az eljárási szabályok betartásának ellenőrzésére, a hivatásrend és a közjegyzői eljárások fejlesztésére, megalapozott vélemények, álláspontok kialakítására használhatnak.

A kutatóintézet vezetője dr. Parti Tamás közjegyző, a MOKK elnökhelyettese.