Az Újváry és Társai Ügyvédi Társulás szakértői előző, termőföldörökléssel kapcsolatos cikkükben
(LINK) kifejtették a jelenleg hatályos szabályokat. A jogszabályok természetes velejárója, hogy
alkalmazkodniuk kell az adott kor elvárásainak, az évek során kialakult problémákra megoldást kell
nyújtaniuk. A sorozat harmadik részét olvashatják, az első, a második rész itt és itt érhető el.

A rendszerváltást követő kárpótlási időszakban sok olyan személy jutott földterülethez, akik addigra
már nem a mezőgazdasági szektorban tevékenykedtek. Az így megszerzett földeket a tulajdonosok
többsége az idők során eladta, vagy mivel a családban már senki nem foglalkozott mezőgazdasággal
haszonbérbe adta.

Az így megmaradt földek fontossága felértékelődött, és túlnyomó többségben csak a haszonbérleti
szerződések újra kötésekor fordult rájuk nagyobb figyelem.

A rendszerváltáskor földeket megszerző fiatal tulajdonosok számára az elmúlt több mint 30 év
elteltével elérkezett azon életszakasz, amikor az öröklés kérdésével foglalkozni szükséges.

Az évek folytán ugyanis a termőföldöröklésnél gyakori probléma volt, hogy az örökhagyó gyermekei
nem állapodtak meg abban, hogy a termőföldet egy gyermek örökli, hanem minden gyermek
tulajdonrészt szerzett benne, így kialakult az, hogy egy földterületnek akár 3-4 vagy akár több
tulajdonosa is lehetett – ismertetik az Újváry és Társai Ügyvédi Társulás szakértői.

A termőföldek elaprózódását, a közös tulajdon felszámolását tűzte ki célul a jogalkotó, amikor
megalkotta a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő
ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020 évi. LXXI törvényt.

Az előbb említett törvény fontos változást hoz a termőföldöröklésben 2023. január 1. napjától
kezdve, ugyanis öröklés útján a termőföldeket vagy azok tulajdoni hányadait nem örökölheti több
örökös.

A jogalkotó három lehetőséget biztosít az örökösöknek:
1. osztályos egyezséget kötnek,
2. megosztják az ingatlant,
3. értékesítik az ingatlant vagy felajánlják az államnak.

A közjegyző előtt folyamatban lévő hagyatéki eljárás során az örökösök részére lehetőség van arra,
hogy egymás között megállapodjanak abban, hogy az egyes örökösök mely vagyontárgyakat
örökölhessék.

Így lehetséges egy olyan megoldás, hogy egy örökös kapja a földeket a többi örökös pedig a
„maradék" vagyontárgyakból részesül, így például: lakás, gépjármű, készpénz. Lehetséges olyan
megoldás is, ha több örökléssel érintett földterület van, hogy az egyik földterületet az egyik, a másik
földterületet pedig a másik örökös kapja.

A fontos az, hogy egy földterületet csak egy örökös örökölhet. Az örökösök közötti ilyen megállapodást osztályos egyezségnek hívják és a közjegyző előtti hagyatéki eljárás során lehet megkötni.

Forrás: MTI/Mészáros János

Amennyiben minden örökös igényt kíván tartani az adott földre, úgy lehetőség van arra, hogy a földterületet a fent említett törvény rendelkezései alapján megosszák. Azonban amennyiben a kialakítandó parcellák nem érik el a törvényi minimum területet, úgy ez az módszer nem alkalmazható.

Amennyiben azonban az örökösök nem kívánnak élni egyik fent említett lehetőséggel sem, úgy dönthetnek arról, hogy a földterületet egyben értékesítik, vagy az felajánlják az államnak megvételre.

Egyenesági öröklés esetén azonban fontos, hogy erre a hagyatéki eljárás kezdetétől számított egy éven belül van lehetőségük, ha ugyanis kicsúsznak ezen határidőből, akkor nem illeti meg őket az illetékmentesség és öröklési illetéket kell majd fizetniük.