Az új szerkezetátalakítási eljárás 2022. július 1-jétől már indítható. Az irányelv fő gazdaságpolitikai célja az alapvetően életképes vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése. Az eljárás nagymértékben hasonlít a jelenlegi csődeljárásokhoz, de érdemes kitérni az eltérésekre. A legfontosabb tudnivalókat a KRS Ügyvédi Iroda szakértői ismertetik.

Az eljárás megindítás körében maradva, fontos hangsúlyozni, hogy a szerkezetátalakítási eljárásra csak akkor van lehetőség, ha a formális fizetésképtelenségi eljárás, például csődeljárás vagy felszámolási eljárás kezdeményezésére még nem került sor.

A szerkezetátalakítás bizalmi eljárás, ami azt jelenti, hogy a bíróságon, az adóson, és az eljárásba bevont hitelezőkön kívül senki nem tud az adós ellen folyó eljárásról, annak megindítása nem kerül közzétételre, és a feleket titoktartási kötelezettség terheli.

Csak az eljárásban szereplőkre vonatkoznának a jogszabályban meghatározott jogok és kötelezettségek.

Ez esetben újdonság továbbá a korai előre jelző eszközök bevezetése. Ezek olyan, a vállalkozások számára kormányzati tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó, online platformon közzéteendő módszertani útmutatásokat is tartalmazó anyagok, amelyek elősegítik az adósságok vagy a vagyoni helyzet kedvezőtlen alakulásának, valamint a fizetésképtelenné válás valószínűségének felismerését.

Fontos, hitelezőket védő rendelkezés, miszerint a bíróság jogerős végzésével jóváhagyott szerkezetátalakítási terv az adós és az érintett hitelező között fennálló, a szerkezetátalakítási tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben a terv érintett hitelezők általi elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében adósi tartozás- elismerésnek is minősül és nem teljesítés esetén végrehajtási záradék kiállítása is kérhető.

A csődeljáráshoz hasonlóan a legfőbb szerv dönt a szerkezetátalakítási eljárás megindításáról. A döntéshez a szavazatok legalább háromnegyedes többsége szükséges, kimondva, hogy semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely ennél alacsonyabb szavazati arányt ír elő.

A szerkezetátalakítási eljárás a csődeljáráshoz képest nagyobb mozgásteret ad az adósnak és a hitelezőknek. Az hitelezőknek például lehetősége lesz bizonyos határidőn belül benyújtott beadványukkal vitatni az adós fizetésképtelenné válásának valószínűségét. Ezt csak úgy kerülheti el az adós, hogy már a kérelméhez csatolja valamennyi érintett hitelezőnek a szerkezetátalakítási eljárás megindításához való hozzájáruló nyilatkozatát.

A csődeljárásokkal szemben nem automatikus a moratórium és az sem, hogy az eljárásban szerkezetátalakítási szakértő vesz részt. A jogszabály nem teszi lehetővé ügyvédek, könyvvizsgálók, adótanácsadók, adószakértők szerkezetátalakítási szakértőként való működését.

Szélesebb körben írja elő a törvény a szerkezetátalakítási szakértő hivatalból történő kirendelését, és tág jogosítványokkal ruházza fel a szakértőt az adós gazdálkodásával kapcsolatban.

Ha az adós legalább 25%-os közvetlen, vagy közvetett állami részesedéssel működő gazdasági társaságról van szó, akkor kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. járhat el szerkezetátalakítási szakértőként.

A csődeljárásoktól eltérően az adós jogosult maga kialakítani a hitelezői osztályokat, habár a törvény meghatározza, hogy az érintett hitelezői követeléseket az alábbi osztályok valamelyikébe kell besorolni:
a) biztosított hitelezői követelés,
b) gazdasági tevékenységhez kapcsolódó hitelezői követelés,
c) egyéb hitelezői követelés, és
d) az adós érdekkörében álló ügyletből származó hitelezői követelés és a törvény tartalmazza a fenti kategóriák meghatározását, azaz, hogy milyen követelések mely kategóriákba tartoznak. Bár a fenti besorolás kielégítési sorrendet nem jelent, az a) -c) pont szerinti hitelezői osztályok kedvezőbb elbánásban kell, hogy részesüljenek, mint a d) pont szerinti hitelezői osztály.

Az érintett hitelezőnek itt is biztosít a törvény kifogásolási jogot, mégpedig az osztályba sorolás kézhezvételétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül.

A csődeljárással szemben a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalás és a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal történhet személyes megjelenést igénylő szerkezetátalakítási hitelezői ülésen vagy ülés tartása nélküli döntéshozatallal is. Az érintett hitelezőket minden elismert, vagy nem vitatott követelésük után 100 000 forintonként illeti meg egy egész szavazat, töredékszavazatot nem lehet figyelembe venni.

Az 50 000 Ft-ot meghaladó, de 100 000 Ft-ot el nem érő hitelezői követelést is egy egész szavazatnak kell tekinteni. Fontos újítás, hogy ha az adós kkv., a fentieket akként kell alkalmazni, hogy az érintett hitelezőt a szerkezetátalakítási tervvel érintett követelése után 50 000 forintonként illeti meg egy egész szavazat, az 50 000 Ft alatti követeléseket pedig azzal a feltétellel kell egy egész szavazatként figyelembe venni, ha azok összege meghaladja a 25 000 Ft-ot.

Ha az adós kkv., nincs szükség a szavazattöbbségre, hanem a szerkezetátalakítási terv akkor is elfogadottnak minősül, ha azt az adós érdekkörében álló ügyletek hitelezői osztályában a hitelezői osztályba tartozó összes érintett hitelező számszerű többsége nem, de legalább egyharmada támogatja, feltéve, ha ez utóbbiak követelése eléri ezen a hitelezői osztályon belül a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított többséget is.

A törvény a nemmel szavazó hitelezőknek, továbbá a tőketulajdonosoknak lehetőséget biztosít arra, hogy a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyására irányuló eljárásban úgynevezett elleniratot (szerkezetátalakítási terv jóváhagyásának megtagadása iránti kérelem) nyújtsanak be a bíróságnak.

Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

Erre vonatkozó Ellenirat hiányában a szerkezetátalakítási terv megszavazásának formai feltételek szabályszerű teljesülését a bíróság hivatalból nem vizsgálja.

A csődeljárással szemben a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyására irányuló eljárásban is van még lehetőség módosítani a szerkezetátalakítási tervet, és a módosított ismételten benyújtható, ha a bíróság álláspontja szerint a jogszabálysértés kiküszöbölhető.

A törvény ismeri a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezséget is, ha a szerkezetátalakítási tervet nem minden hitelezői osztály fogadná el.

Egy ilyen kérelem előterjesztésének a feltétele, hogy a hitelezői osztály valamelyike azt jóváhagyja (az nem elég, ha az adós érdekkörében álló ügyletből származó hitelezői osztály azt helybenhagyja) és az adós, vagy – az adós egyetértő nyilatkozatát csatolva – a szavazati joggal rendelkező érintett hitelező, valamint az adós felett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tőketulajdonos ilyen kérelmet benyújt a bírósághoz annak érdekében, hogy a bíróság hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal hagyja jóvá a szerkezetátalakítási tervet.