A Feta megnevezés használatával kapcsolatban már nem először alakult ki jogvita Görögország és Dánia között. Azonban a „Feta" egy uniós szintű oltalom alatt álló eredetmegjelölés, amely alapján
kizárólag a Görögországban és meghatározott eljárás szerint készített sajtokat lehet hivatalosan
Feta sajtnak nevezni, és velük kereskedni. Ez Dánia számára azért teremt nehéz szituációt, mert
évtizedek óta készít(ett) Feta sajtot. Az ügyet az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője
ismerteti, dr. Kratochwill György írását olvashatják.

Mi az az oltalom alatt álló eredetmegjelölés?

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés a földrajzi árujelzők körébe tartozik, és szellemi alkotásnak
minősül. Alkalmazását, szabályait tekintve leginkább egy védjegyhez hasonlít, de nem teljes
mértékben azonos a kettő.

Magyarországon a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.)
szabályozza. Létezik hazai és uniós szintű eredetmegjelölés. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés
esetében az adott termék részben vagy teljesen az adott földrajzi területen készül, teljes mértékben
ott is kerül feldolgozásra, és az adott régió, hely, ország adottságai miatt alakul ki a minősége vagy a
jellemzője.

Például a Kalamata olíva olajat csak és kizárólag Görögország Kalamata régiójában állítják elő, ottani
olívabogyókból. Az egész gondolat a szabályozás miatt az, hogy kapjanak védelmet azok a termékek,
melyek valamilyen megkülönböztető jellemzővel rendelkeznek, amit – akár geológiai, akár kulturális
– okok miatt csak egyes területek tudnak biztosítani.

Ezért a Feta esetében Görögországban kell, hogy készüljön a sajt, rögzített eljárással. Dánia azonban
nagyon régóta készít Feta megjelöléssel sajtot.

A tényállás és a felek érvei

Jelen ügy egy ún. kötelezettségszegési eljárás, ami azért indult meg, mert Dánia lehetővé tette, hogy
a dán cégek Feta megjelölést használva készítsenek és értékesítsenek sajtokat EU-n kívüli országokba
azzal, hogy nem intézkedett a cégek ellen. Természetesen sem a készítést, sem az értékesítést nem
folyathatnák, hiszen nem Görögországban készültek ezek a sajtok, az ottani eljárással.

Dánia azzal érvelt, hogy a harmadik, nem EU-s országok esetében nem alkalmazandó az EU
joganyaga, tehát nem kellett fellépnie a cégek tevékenységével szemben, hiszen EU-n kívülre történik
az import.

Görögország arra hivatkozott, hogy nem számít, hogy a termékeket importálják vagy az Unión belül
értékesítik, az mindenképp jogsértő, hiszen a jogszabályok nem tesznek különbséget a termékek
között, ráadásul már a készítés is megvalósítja a jogsértést. Ebből következik tehát, hogy Dániának
hatóságai révén fel kellett volna lépnie a jogsértések ellen. Dánia fenntartotta korábbi érveit.

A Bíróság megállapításai

Egyrészt az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy azt Dánia sem tagadta, hogy nem lépett fel a Feta megjelölésű sajtokat készítő és importáló dán cégekkel szemben, hiszen Dánia álláspontja szerint erre nem kötelezi őt az uniós jogszabály.

Forrás: Shutterstock

A Bíróság kimondta, hogy az uniós oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket szabályozó EU-s joganyagok igenis alkalmazhatóak az importtevékenységet folytató dán cégekre, így az említett importtevékenység nem sértheti az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket sem. Másrészt arra hivatkozott a Bíróság, hogy az eredetmegjelölés – ami földrajzi árujelző – a szellemi alkotások körébe tartozik.

Az EU alapító szerződései pedig kiemelten védik a szellemi alkotásokat, tehát a tényállásban szereplő uniós oltalom alatt álló eredetmegjelölést is. Ebből pedig az következik, hogy a dániai cégek tevékenysége akkor is jogsértő, ha EU-n kívülre irányul az értékesítés.

Harmadrészt arra hivatkozott, hogy az eredetmegjelölés intézményének célja az, hogy szellemi alkotáshoz fűződő jogi védelmet kapjanak a termék nevére azok, akik egy adott földrajzi területen az előírások szerint készítenek terméket.

Ráadásul ez a név a fogyasztók irányába is egyfajta minőségbiztosítást jelent. Ha lehetőség lenne, hogy nem az adott területen készült termék is használja az uniós oltalom alatt álló eredetmegjelölést, akkor az egész intézmény célja sérülne.

A fenti indokok alapján a Bíróság kimondta, hogy a tényállásban szereplő cégek magatartása jogsértő, megsértették a Feta uniós eredetmegjelölés által biztosított oltalmat. Ebből pedig az következik, hogy Dánia nem teljesítette a kötelezettségeit, amikor nem lépett fel a cégek ellen, hatósági, ellenőrzési rendszere révén nem akadályozta meg a jogsértést. (Fontos, hogy a perben csak a Dán Királyság, mint állam felelősségét vizsgáltak, a jogsértő dán cégek nem voltak részei a pernek).

A pernek tárgya volt egy másik kötelezettségszegése Dániának, de ez ugyanazt a magatartást fogalja magában, mint a kifejtett jogsértés kapcsán, így ezt nem vizsgálta a Bíróság.

Miért fontos a kérdés?

Az ítélet azért nagyon fontos, mert kimondta, hogy az uniós eredetmegjelöléseket a tagállamoknak kötelességük oltalmazni, függetlenül attól, hogy a terméket milyen piacra szánják, és fel kell lépniük a jogsértő tevékenységet folytató cégek ellen. Az is fontos, hogy a Bíróság szerint a Feta Görögország eredetmegjelölése.