Lelépett a kivitelező: hogyan tovább?

Sajnos az elvárt hármas, miszerint létezzen, jó áron dolgozzon és megbízható legyen a legritkább esetekben jön össze, így a megrendelők a pénztárcájuk súgására hallgatva, inkább a megbízhatóságból engednek. Ez viszont nagyon nagy problémákhoz vezethet. Célszerű ezért az egyes munkafázisokat külön bontani és részteljesítést kikötni mindkét fél részére – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Mivel az egész folyamat általában több millió forint ellenértékkel bír, ezért különös figyelmet kell arra fordítanunk, hogy miért adunk ki ennyi pénzt – hangsúlyozta dr. Sáfrány Írisz.

Az első és legfontosabb, hogy szerződést kell írni a vállalkozóval, méghozzá lehetőség szerint olyan részleteset, amiben az utolsó fugaszemről is rendelkeznek a felek. Mind félnek érdeke az, hogy teljes mértékben tisztázott legyen, hogy miben állapodnak meg.

Célszerű az egyes munkafázisokat külön bontani és részteljesítést kikötni mindkét fél részére. Tehát ha például egy fürdőszoba felújításában állapodunk meg a kivitelezővel, akkor első fázis lehet a meglévő burkolat és egyéb épített tárgyak pl. kád, mosdó elbontása.

Ha a bontást is a kivitelező csinálja, akkor nem szabad kihagyni a szerződésből, hogy az elbontott anyagokat a vállalkozó vállalja-e bezsákolni és elszállítani. Ha ez nincs benne a szerződésben, akkor ez nem feltétlenül egy magától értetődő dolog. A felek abban is megállapodhatnak, hogy a kivitelező bezsákolja az elbontott anyagot, de a megrendelő biztosítja hozzá a konténert.

A részletekben történő teljesítés minkét fél számára hasznos: a megrendelőnek lehetősége van az egyes munkafázisokat átvenni, megtekinteni miként halad a munka és csak akkor fizetni, ha mindennel elégedett, nem a kivitelezés végén kell visszabontatni a fél munkát.

A kivitelező átadja az elkészült részeket, ezek során, ha a megrendelő az átadás átvételi jegyzőkönyv aláírásával ismeri, hogy megfelel számára a munka, később az észlelhető hibák miatt nem támaszthat igényt.

Kivitelezésre irányuló vállalkozási szerződést sosem kötünk szóban!

A teljesítésben való megállapodás szintén kardinális kérdés. A kivitelezési szerződések során általában a vállalkozó előleget kér, hogy az anyagokat beszerezhesse. Az anyagbeszerzésről készült számla másolatát célszerű ez esetben elkérni.

Ha a felek részletekben teljesítenek, az mindkét fél számára ad egy biztonságérzetet, mert attól függően, hogy előre vagy utóbb fizetik ki a vállalkozót, mindenki csak egy részletét „kockáztatja" a teljes összegnek.

A szerződésben nagyon fontos, hogy az egyes részmunkáknak legyen egy teljesítési határideje, szükség esetén pedig kötbér is kiköthető a késedelmes teljesítés esetén. Ha nincs kikötve határidő, akkor nehéz megmondani, hogy mikortól teljesít késedelmesen bármelyik fél.

Fontos, hogy a kifizetett összeg tekintetében elkülönüljön, hogy mi képezi az anyagdíj, mi pedig a munkadíj összegét.

De mi történik, ha jön a feketeleves és a kivitelező egyik napról a másikra eltűnik?

Először a lelépett vállalkozót rövid póthatáridő tűzésével fel kell szólítani a szerződés teljesítésére. Ha erre nem hajlandó, akkor részletesen dokumentálni szükséges a kivitelezés készültségi fokát, mert ez fogja megalapozni a későbbi igényeket.

Bár költséges, de jó megoldás, ha szakértőt hívnak ki a hoppon maradt felek, aki egyrészt megállapítja a szerződés alapján, hogy milyen készültségi fokban van az ingatlan, ahhoz képest, amennyi összeg a kivitelezőnek kifizetésre került.

Ezen túlmenően, ha már szakembert hívunk ki, akkor azt is célszerű megnézetni fele, hogy az addig elvégzett munkákban van-e hiba.

Ha az ottmaradt munkaterület részletes dokumentációja megtörtént, akkor lehet új kivitelezőt megbízni a munka folytatásával.

Mindenki arra törekszik, hogy a lehető leggyorsabban folytatódhasson a munka, azonban ebben a helyzetben kapkodni azért nem érdemes, mert az a későbbi igényérvényesítésnek fog gátat szabni.

Forrás: Thinkstock

Ha van egy szakvéleményünk arról, hogy például a kifizetett 2.000.000 Ft ellenértékeként a vállalkozó csak 1.500.000 Ft értékű munkát végzett el, amelyből 250.000 Ft kijavításra szorul, akkor a lelépett vállalkozóval szemben 750.000 Ft-ot érvényesíthetünk. Ebből 500.000 Ft-ot árleszállítás jogcímén, míg 250.000 Ft-ot kijavítási költség jogcímén.

Ha nincs szerződésünk, amely leírja, hogy mit vállal a kivitelező, akkor nem fogjuk tudni bizonyítani, hogy mi az, amit nem végzett el, illetve mi az, ami hibás. A bíróság előtt pedig annak a félnek kell első körben szolgáltatni a bizonyítékokat, aki azt állítja, hogy a másik neki kárt okozott.

Megtörtént peres eljárásban azon ment a vita, hogy a zuhanyzó, a megrendelő álláspontja szerint nem megfelelő vastagságú anyaggal lett vízszigetelve, mire a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerződés nem tartalmazza, hogy a szigetelésnek milyen vastagnak kell lennie.

Ez egy olyan részlet, melyre egy laikus nem feltétlenül gondol és sok esetben a bíróság előtt is lehet hivatkozni a „szakma szabályaira", melyek nem jogszabályba foglalt követelmények, hanem az elvárt minőség biztosítása, azonban célszerű ennél erősebb eszközökkel perbe menni.

Ne legyünk tehát lusták és nemtörődömök, ha több millió forint kifizetéséről van szó. A kezdeti bizalom sokszor alábbhagy a felek között, ami adott esetben perhez vezethet, mely során a bizonyítékok felsorakoztatása a felek legfontosabb feladata.

https://das.hu/