A szomszédokkal való jó vagy rossz viszony egyik kardinális kérdése, hogy ki, milyen, mennyi háziállatot tart és milyen körülmények között. A szomszédok közti viszonyt akár évekre el tudja mérgesíteni egy napközben vagy éjszaka folyamatosan ugató kutya. De milyen jogi eszközökkel élhet az, akinek pihenését rendszeresen megzavarja a szomszédban csaholó kutya? És mennyire tudnak hatékonyak lenni ezen jogi eszközök? A D.A.S. JogSzerviz szakértőjének írása.

Az indokolatlanul sokat ugató kutya esetén feltételezhetjük akár azt is, hogy valami baja van az ebnek: éhes, szomjas, beteg, fázik, fájdalmai vannak vagy magányos – mondta el dr. Bálint Boglárka.

Ha felmerül bennünk, hogy a szomszéd kutya tartási körülményei nem megfelelőek, úgy lehetőségünk van ezt a települési jegyzőnek, mint állatvédelmi hatóságnak jelezni. A jegyző ezután megvizsgálja az állat tartásának körülményeit, illetve azt, hogy van-e olyan hiányosság, ami problémás lehet az állatvédelmi szabályok szemszögéből.

Ilyen hiányosság lehet pl. az állandó láncon tartás, a nem megfelelő táplálás, a foglalkozás elmulasztása, valamint minden olyan hiányosság, hiba, amit le lehet vezetni az állatvédelmi törvényből és a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló kormányrendeletből.

Az probléma szempontjából „jobb esetben" a jegyző talál valamilyen hiányosságot, ennek kijavítására, pótlására kötelezi az állat tulajdonosát és ezzel a folyamatos ugatás, a zavaró zajhatás megszűnik.

Elképzelhető viszont, hogy hiányosság feltárására, megállapítására nem kerül sor, vagy a probléma nem szűnik meg annak orvoslásától. Ebben az esetben merülhet fel, hogy a szomszéd birtokvédelmi eljárást indít a folyamatosan ugató kutya gazdái ellen.

A jegyző előtti birtokvédelmi eljárás

A Ptk. elvi éllel leszögezi, hogy a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtoklásában jogalap nélkül háborítják. A szomszédnak az eljárás során a kutyaugatással elkövetett tilos önhatalmat, és a birtoklásban bekövetkezett zavarást kell bizonyítania.

A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Az eljárás tehát arra irányul a szomszéd részéről, hogy kötelezze a kutya gazdáját az eredeti állapot helyreállítására vagy a zavarás megszüntetésére.

A fent olvasható utolsó mondattal pedig el is jutottunk oda, hogy vajon mennyire tud hatékony eszköz lenni a jog az ilyen esetekben? Mit jelenthet az eredeti állapot helyreállítása, illetve mit tekintünk az eredeti állapotnak?

Azt az időpontot, amikor a kutya még nem ugatott egyfolytában? Vagy azt, amikor még nem volt kutya a szomszédban? Esetleg azt, amikor a szomszéd még nem is lakott a szomszédban?

Ha a jegyző arra kötelezi a szomszédot, hogy állítsa helyre azt az állapotot, amikor a kutya még nem ugatott rendszeresen (mert pl. akkor még többet foglalkoztak vele) és ennek a szomszéd önként nem tesz eleget, akkor miként lehet ezt állami eszközökkel végrehajtani?

A másik megoldás, miszerint kötelezze a jegyző a gazdát a zavarás megszüntetésére szintén sok kérdést vet fel. Tételezzük fel, hogy a szomszéd a kutyáját egy kennelben tartja, ami minden állatvédelmi jogszabálynak megfelel, ám a kennel túl közel van a mi telkünkhöz, a kennelből hallatszódó ugatás pedig zavar minket.

A kennel áthelyezésére kötelezéssel nyilvánvalóan megoldódhat ez a probléma, ám akkor viszont egy másik szomszédot fog zavarni, aki ugyanúgy a jegyzőhöz tud fordulni és egy végtelen körforgás veheti kezdetét.

A bíróság előtti peres eljárás

Bármennyire is hihetetlennek tűnik, akár még egy ilyen egyszerű tényállás is kiköthet a bíróságon. Ennek egyik útja lehet, hogyha a zavarás több, mint egy éve fennáll, ekkor ugyanis a jegyző előtti birtokvédelmi eljárás már nem indítható meg, hanem bíróság előtt birtokper megindítására van lehetőség.

Forrás: MTI / Illyés Tibor

A birtokper megindítására egy éven belül is lehetősége van a zavarást elszenvedő félnek, így a jegyzői út igénybevétele nem kötelezettség, hanem lehetőség. A másik útja, hogy zavarást elszenvedő fél a magánlakás zavartalan használatához fűződő személyiségi jogaira alapítja keresetét és a személyiségi jogának megsértése miatt indít peres eljárást.

Ebben az esetben elméleti síkon a bíróság megállapíthatja a személyiségi jog megsértését és akár (különösen kirívó esetben) sérelemdíjat is megállapíthat, ám maga az alap probléma szintén nem fog megoldódni, a kutya továbbra is ugatni fog, a zavarás nem fog megszűnni.

Összefoglalás

A fentieket összefoglalva tehát ugyan van lehetőségünk arra, hogy akár a jegyző előtt, akár bíróság előtt fellépjünk a szomszéd ugatós kutyáival szemben. Kérdés azonban, hogy egy hatóság vagy a bíróság által hozott határozatok mennyiben és hogyan hajthatóak végre.

Természetesen extrém esetekben állatkínzás miatt akár büntetőeljárás is indítható, illetve elérhető az állatok elkobzása, ám a legtöbb „hétköznapi" esetben a jog eszközei korlátozottak e probléma megoldására.

https://das.hu/