Tíz éve fogadták el Magyarország negyedik Büntető törvénykönyvét

A magyar Btk. 10 éve - Európai kihívások, közép-európai válaszok a 21. század bűnügyi tudományában című kétnapos nemzetközi konferenciát tartottak a Kúria és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet közös szervezésében Budapesten, most novemberben.

Varga Judit igazságügyi miniszter megnyitó beszédében felidézte, a büntető törvénykönyv tíz évvel ezelőtti megalkotása szervesen illeszkedett abba a jogalkotási folyamatba, amely az alaptörvény elfogadását követően a sarkalatos és a kódexjellegű törvényeken át a magyar jogrendszer legfontosabb elemeinek felülvizsgálatát célozta.

Az Országgyűlés tíz éve, 2012-ben fogadta el Magyarország negyedik büntető törvénykönyvét, mely a nemzeti együttműködés programja megvalósításának, a magyar jogrendszer megújításának egyik kiemelten fontos állomása volt- tette hozzá a miniszter.

Az új Btk. megalkotását azonban nemcsak a közbiztonság romló állapota, hanem a gyorsan változó társadalmi-gazdasági környezet, valamint a nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése is indokolta – emelte ki az igazságügyi miniszter.

Pintér Sándor belügyminiszter előadásában elmondta, hogy 2010-ben 428 ezer bűncselekmény és 201 ezer szabálysértés történt, ezek zavarták az állampolgárokat, ezért a rend és biztonság érekében változtatni kellett a Btk.-n. Jelezte, hogy idén az első kilenc hónapban már csupán 109 ezer bűncselekményt követtek el.

Forrás: Shutterstock

A belügyminiszter úgy értékelte, hogy az új Btk. és büntetőeljárási törvény gyorsította a bűnüldözési folyamatokat, egyszerűsítette az eljárásokat, csökkentette a leterheltséget és növelte az eredményességet.

Hangsúlyozta, hogy nem csupán a büntető törvénykönyvet változtatták meg: figyelembe vették a bűnmegelőzési lehetőségeket is. Megújították a bűnmegelőzési tanácsot, továbbá megoldották, hogy akinek nem biztosított a megélhetése, részt vegyen a közfoglalkoztatásban, így ne bűncselekmény elkövetésével szerezzen anyagi javakat - jelentette ki.

Hozzátette, hogy mind a szabálysértési, mind a büntetőeljárási törvény módosítása hozzájárult a közbiztonság javulásához. Kiemelte, hogy mindenképpen választ kellett adni az illegális bevándorláshoz kötődő bűncselekményekre, így például az embercsempészésre.

A rendőrség jó teljesítményt nyújtott az elfogásokban, ugyanakkor a büntetés-végrehajtás területén növeli az állam terhét, hogy több mint kétezer külföldi embercsempészt magyar börtönben kell tartani.

A tárcavezető elmondta, hogy a titkos információgyűjtés korábban nem volt a Btk. része, ami visszaélésekre adott lehetőséget, majd kitért a kiberbűnözés problémáira is.

Pintér Sándor a nyomozásokat támogató fejlesztésekről is beszélt, így a házi őrizet elektronikus rendszerének bevezetéséről és a távmeghallgatás alkalmazásáról. Utóbbi nagymértékben hozzájárult a koronavírus-járvány idején a bíróságok működőképességének fenntartásához.

Polt Péter legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy az új Btk. célja volt az is, hogy a visszaeső elkövetők szigorúbb büntetéseket kapjanak, valamint megoldásra váró problémaként említette a kriptovaluták témáját. A legfőbb ügyész úgy vélekedett: az új Btk. kellő alapot biztosít a jövő kihívásainak kezeléséhez.