A főszabály szerint a házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy, ám természetesen, miként az lenni szokott, kialakulhatnak bonyolult élethelyzetek is.

A házassági vagyonjogban a rendszerváltást követően alapvetően új helyzet állt elő. Míg korábban többnyire egy házról, lakásról, netán még nyaralóról, autóról kellett dönteni a vagyonjogi viták bíróságainak, manapság már komoly ingatlanvagyonokról, cégekről, részvényekről.

A jogszabályok világosan kimondják, hogy a házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy. Különvagyon a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt, vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás.

Vagyis, ha a házasságkötés után valamelyik házastárs örököl egy ingatlant, ékszereket, bútort, az szintén az ő különvagyonába tartozik majd, mint ahogyan a házasság ideje alatt például a szülőktől kapott ajándék is.

Házastársi különvagyon továbbá a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díj, a személyét ért sérelemért kapott juttatás, a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy.

Összefoglalva: a házastárs kizárólagos tulajdonosa marad mindazoknak a vagyontárgyaknak, amelyeket a házasságba hozott.

Nagyon fontos rendelkezés, hogy még a házastársi különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyon helyébe lépő érték is különvagyon.

Ez azt jelenti, hogy osztja, tovább viszi a különvagyon jellegét, így például a házasságkötés előtt valamelyik házastárs által vásárolt ingatlan – ha a felek nem rendelkeztek róla másképp házassági vagyonjogi szerződésben – akkor is különvagyon, ha a házasság ideje alatt az érintett házastárs például eladta és az értékét beforgatta egy új, már közösen vásárolt ingatlanba.

Elvileg hiába tulajdonolják fele-fele arányban az új ingatlan, a házassági vagyonközösség megszűnésekor az érintett házastárs jelezheti, kéri különvagyona megtérítését.

Magyarán, a különvagyon ezen minőségét megőrzi a házasság időtartama alatt is, illetve a helyébe lépő vagyontárgyban is viszi tovább ezt a különvagyoni minőséget.

Ebben a körben létezik kivétel: a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

Ebben az esetben tehát egy olyan tárgyról van szó, amely a mindennapi közös életvitelt szolgálja, ide nem sorolható a házastárs által még a házassági vagyonközösség megnyílása előtt vásárolt ingatlan.

Forrás: Shutterstock

Továbbá: ha a különvagyon, például egy lakást, albérletbe adják, az abból befolyt bevétel már közös vagyonnak számít, hiszen a törvény kimondja, hogy a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.

Az is egy alapelv a magyar jogban, hogy a házasságkötéssel a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.

Ez azt jelenti, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdonába kerül mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, amely a törvény szerint valamelyikük különvagyonába tartozik.

Ennek ismeretében érdemes megvizsgálni azokat az élethelyzeteket, amikor különvagyon és közös vagyon valamilyen szinten keveredik, és a pontos, igazságos osztozkodáshoz több szempontot, illetve rendelkezést is figyelembe kell venni.