Ezért kérjünk azonnali jogvédelmet a kartelldöntést megtámadó keresetlevélben!

A közbeszerzésből a kartellező vállalkozás nincs kizárva, ha megtámadja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) határozatát és egyben azonnali jogvédelmet is kér a keresetben. Amennyiben azonban elmulaszt azonnali jogvédelmet kérni, akkor a határozat megtámadása ellenére a GVH határozata végleges és végrehajtható. A KRS Ügyvédi Iroda szakértőinek összefoglalása.

Fontos közelmúltbeli döntésben tisztázta a Kúria a Közbeszerzési törvény (Kbt.) 62.§ (1) bekezdés n) pontjának alkalmazási körét. Ennek értelmében közbeszerzési eljárásban nem vehet részt olyan gazdasági szereplő, aki kartell ügyben három évnél nem régebben meghozott, véglegessé vált és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban, vagy a versenyfelügyeleti határozat megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság véglegessé vált és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el.

A tényállás szerint a kartellbírsággal sújtott felperes megtámadta a GVH döntését a bíróság előtt, azonban keretlevelében elmulasztott azonnali jogvédelmet kérni. Ennek eredményeként a felperest kizárták egy közbeszerzési eljárásból és eredménytelenül hivatkozott arra, hogy megtámadta a GVH végleges és végrehajtható döntését a bíróságon, így a Kbt. fent hivatkozott rendelkezése nem alkalmazandó.

A kizárást a felperes megtámadta a Közbeszerzési Hatóság előtt, azonban eredménytelenül, emiatt a felperes a Közbeszerzési Hatóság jogorvoslati kérelmet elutasító döntésével szemben a bírósághoz fordult. Ebben az ügyben döntött úgy a Kúria felülvizsgálati eljárásban, hogy ha a felperes a GVH végleges és végrehajtható kartell döntését megtámadó keresetlevelében nem kér azonnali jogvédelmet, akkor a döntés végrehajtható marad és a felperes esetében alkalmazandó a közbeszerzési eljárásból történő kizárásra vonatkozó rendelkezés.

A Kúria rámutatott, hogy a felperes az ajánlatkérői döntés meghozataláig a GVH versenyfelügyeleti határozatával szemben kezdeményezett közigazgatási perben kérhette volna a halasztó hatály elrendelését, kiiktatva ezzel a közigazgatási határozat végrehajthatóságát, melynek jogkövetkezménye a kizárás szempontjából az, hogy a bíróság a jogerős és végrehajtható határozatát kell bevárni a Kbt. 62.§ (1) bekezdés n) pontjának második fordulata szerinti kizárási ok alkalmazásának megindulásához.
Az ügy érdekessége, hogy a Kbt. hivatkozott pontjának a megfogalmazása pontatlan, ugyanis a bíróság végleges határozatot nem hoz, másrészt a bíróság nem hoz bírsággal sújtott jogszabálysértést megállapító határozatot. Az elsőfokon eljárt bíróság ezen pontatlanságok miatt az Alkotmánybírósághoz fordult, amely azonban rámutatott, hogy nem szükséges a támadott rendelkezés megsemmisítése, ugyanis a rendes bíróságok által elvégezhető törvényértelmezéssel is orvosolhatóak a jelzett pontatlanságok. Az Alkotmánybíróság ezzel a testület működésének kezdete óta kialakított azon gyakorlatát is követte, amely szerint egy jogalkotási hiba nem jelent önmagában, feltétlenül alaptörvény-ellenességet és nem a testület feladata annak orvoslása.