2013-ig rendezetlenek az élettársak vagyonjogi viszonyai?

Az élettársi viszony fennállása, megszűnése komoly vagyonjogi kérdéseket vet fel a hazai szabályozásban, ám egy hétvégi bejelentés szerint az új polgári törvénykönyv leghamarabb 2013 januárjában léphet hatályba.

Az igazságügyért felelős államtitkár szombaton a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nyílt napján tartott előadásában kijelentette, hogy az új polgári törvénykönyv (Ptk.) várhatóan az év második felében kerül a kabinet elé.

Répássy Róbert megerősítette azt is, hogy a tervek szerint mind az új büntető törvénykönyv, mind pedig az új Ptk. 2013. január 1-jén lép majd hatályba.

Az új Ptk. előkészítésére a kormány felkért egy szakértői bizottságot, amelyet Vékás Lajos akadémikus vezet, a koordinációra pedig miniszteri biztost neveztek ki.

Ismeretes, hogy az előző kurzus alatt megszületett új polgári törvénykönyv politikai és jogi viták, valamint alkotmánybírósági döntések okán nem léphetett hatályba.

Élettársak helyzete: gyakorlati problémák

Jogászok arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenlegi, hatályos és szűkszavú szabályok sok jogértelmezési, gyakorlati problémát okoznak az élettársak tekintetében, és nem véletlenül, a hatályba nem lépett kódex, de a jelenleg folyó szakértői munka is változásokat tervez.

A hatályos szabályozás szerint az élettársak együttélésük alatt, a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont, együttélésük alatt önálló szerzők, és egyik szerzése sem hat ki a másikra.

Ezzel szemben a jog szerint a házassági életközösség alatt házastársi vagyonközösség is keletkezik, és osztatlan közös tulajdon mindaz, amit a felek a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek.

Ez alól kivétel a különvagyon, ám ezt az érdekeltnek bizonyítani kell.

Nem valós helyzetet tükröz?

Ha az élettársak utóbb házasságot kötnek, az élettársi együttélés alatt szerzett vagyon is a házassági vagyon része lesz, ám a tapasztalatok alapján ez a ritkább esemény.

Gyakoribb, hogy az élettársak a különválás mellett döntenek, és a vagyonjogi kérdések ekkor merülnek fel élesen.

Az élettársaknak az együttélésük alatti közös gazdálkodása eredményeképpen megszerzett vagyontárgyak közös tulajdonnak minősülnek, amelyből az élettársak tulajdoni hányada a szerzésben való közreműködésükkel arányos.

Amennyiben a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. Ám gyakori, hogy valamelyik élettárs követeli az együttélés alatt szerzett vagyonszaporulat megosztását.

Mivel az igénylőnek kell bizonyítani, számlával, bérjegyzékkel, adóbevallásból kell alátámasztania érvelését. Miközben többéves együttélés során igen nehéz mérni, hogy ki mennyivel járult hozzá a kapcsolathoz, mennyit ér például a gyerekfelügyelet, a takarítás...

A számla, bérjegyzék és egyéb irat azonban nem minden esetben tükrözik a valós helyzetet, a magyarországi jövedelmeket igazoló dokumentumok nem mindig hitelesek, a bevételek csak egy része jelenik meg rajtuk keresztül.

"Lakás-gondok"

Az egyik legnagyobb gond, hogy az élettárs e minőségében nem részesül védelemben akkor, amikor a kapcsolat megszűnik, és rendezni kell a közösen használt lakás kérdését.

Megeshet, hogy minden igény nélkül el kell hagynia a közösen használt lakást, amely történetesen a másik fél tulajdona, aki indoklás nélkül is megvonhatja korábbi társa lakáshasználati jogát.

A korábbi Ptk.-koncepció ezt megpróbálta rendezni, és utalt rá, hogy az élettársaknak lehetőségük van szerződéssel rendezni a lakás használatának kérdését az életközösség megszűnése esetére.

A bíróság csak abban az esetben írja felül a szerződést, ha például a közös kiskorú gyermek érdekeinek sérelmét látja a megállapodásban. Ez nem jelenti automatikusan, hogy a gyermek lakáshasználati jogát a közös lakásban kell biztosítani, ez csak lehetőség, és a bíró a gyerekre tekintettel mérlegel.

Magát a szerződést indokolt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaláshoz kötni, mint a házastársaknál.

A bíróság egyébként megoszthatja a használatot, kizárólagos használatot biztosíthat valamelyik félnek, vagy a lakáshasználati jog ellenértéke fejében pénzbeli térítést állapít meg a lakásból távozó élettárs javára.

Kivételes esetek

A hatályos szabályozás szerint a volt élettárs használati joga a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakásban megszűnik, amikor az élettársi kapcsolat véget ér.

Ám kivételes esetben ettől létezik eltérés, így hosszabb élettársi kapcsolat esetén a bíróság a volt élettársat feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás további használatára is.

A hosszabb élettársi kapcsolat szükséges időtartama, amennyiben az élettársaknak nincs közös kiskorú gyermeke, tíz év, ám közös kiskorú gyermek esetében már egy év is elegendő.

A korábban ismertté vált új Ptk.-koncepcióban szerepelt, hogy a volt élettársat nem lehet a másik élettárs lakásának használatára feljogosítani, ha máshol - nemcsak az adott helységben - beköltözhető, vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetővé tehető lakása van.

Kérdés, hogy a tervek szerint 2013 januárjában hatályba lépő új Ptk. fenntartja-e a korábbi jogalkotói elképzelést.