Az új Ptk.-ról tartottak szakmai vitát a Budapesti Ügyvédi Kamarában

A Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében szerdán szakmai vitát tartottak az új Polgári törvénykönyvről, ahol számos észrevétel hangzott el az új kódex kapcsán. A hazai ügyvédeknek egyébként már korábban is volt lehetőségük arra, hogy írásban juttassák el szakmai javaslataikat, meglátásaikat az országos kamarához.

Az ügyvédek javaslatai az új polgári kódex számos rendelkezését érintették, ilyen volt például, hogy bár az új Ptk. alapján egy társaság vezető tisztségviselői megbízatása öt évre (vagy ha a társaság rövidebb időre jön létre, ennél rövidebb időre) szólna, ám fenn kellene tartani azt a lehetőséget, hogy a társaság a vezető tisztségviselőit határozatlan időtartamra jelölje ki.

Az új Ptk. továbbá hárommillió forintban határozná meg a kft. törzstőkéjének legkisebb összegét, ám mivel korlátolt felelősségű társaságot igen sok esetben családi vállalkozásként hoznak létre, nem indokolt a kft. törzstőkéjét a hatályos, a gazdasági társaságokról szóló törvényhez képest hatszoros összegben meghatározni (annál is inkább, mert a zártkörűen működő részvénytársaság már ötmillió forintos alaptőkével létrehozható.)

Az alapítványok létrejöttének és működtetésének szabályai kapcsán tett észrevétel szerint az új Ptk. egyik fejezetében kifejezetten kizárja olyan alapítvány létrehozását, amelynek célja és rendeltetése a családi vagyonkezelés lenne azáltal, hogy kimondja, hogy alapítvány nem hozható létre az alapító, valamint hozzátartozói érdekében.

Ugyanakkor egy másik törvényhely lehetővé teszi, hogy az alapító hozzátartozója is kedvezményezett legyen, ha a cél az ő tartása, vagy támogatása. A két hivatkozott törvényhely között tehát van egy jelentős ellentmondás, amelynek feloldása indokolt.

A biztosítási szerződések kapcsán is érkezett szakmai javaslat, a rendelkezés szerint ugyanis semmis az együttbiztosítási szerződés, ha nem határozza meg az együttbiztosításban résztvevő biztosítók kockázatvállalásának mértékét. A javasolt változtatás szerint az új szöveg azt mondaná ki, hogy kétség esetén az együttbiztosításban résztvevő biztosítók kockázatvállalásának mértéke egyenlő.

A módosítási javaslat indoka, hogy ne biztosítottak viseljék annak hátárnyait a szerződés semmissége folytán, ha az együttbiztosítás során a biztosítók mulasztottak, vagyis a jogszabály nem állapítaná meg a biztosítók egyetemleges felelősségét, ám nem a szerződés semmisségét mondaná ki következményként, hanem a biztosítók egyenlő arányú kockázatvállalását.

Az új Ptk. szerint a bizalmi vagyonkezelést alapító szerződés létrejöttéhez szükséges és elégséges az egyszerű magánokirati forma. Ez magas fokú jogi szolgáltatói kultúrát és más, társadalmi - belső morális és intézményi - hatékony védelmi rendszer fennállását feltételezi, ami nélkül e jogügyletek biztonsága kétséges.

A cégalapításoknál is megfigyelhető, hogy a nem jogi szolgáltatók (közjegyzők, ügyvédek) vezérlete alatt folyó ilyen tevékenység felfuttatta a fantomcégeket, annak a közteher viselésére gyakorolt negatív hatásaival együtt.

Tekintettel a jogintézmény újdonságára, a külföldi, elsősorban német, francia és angolszász tapasztalatokra, valamint az ottani ügyvédek, közjegyzők meghatározó szerepére ezen intézmények közmegelégedésre történő működtetésében a területen, nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a bizalmi vagyonkezelés nyújtotta új piac jogügyleti biztonsága a magyar ügyvédség intézményes részvétele nélkül nehezen lesz garantálható - szerepelt az egyik javaslatban.