Tartást kérhetnek volt élettársak és változnak a tartási szerződés szabályai is

Az élettárs is kérhet majd bizonyos esetekben tartást volt élettársától és a jelenlegi szabályozással ellentétben erre nem csupán valamelyik volt élettárs önként vállalása esetén lesz mód. A tartási szerződések egyes szabályain is változtatnak, így az úgynevezett tartási jogot minden esetben kötelező lesz bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, a megfelelő tartás fogalmát pedig a jelenleginél pontosabban határozzák meg.

A tervezett jogszabályváltozások szerint az élettársak bizonyos feltételek mellett tartást kérhetnek majd volt élettársuktól, amennyiben erre rászorulnak, és magukat önhibájukon kívül nem képesek eltartani. A volt élettársak jelenleg ugyanis nem léphetnek fel egymással szemben tartási igényekkel, igaz, ez nem zárja ki azt, hogy valaki saját elhatározása alapján vállalja az arra rászoruló, ex-élettárs tartását.

A jogszabályon alapuló élettársi tartási igényhez a tervezett változások szerint bizonyos feltételeknek meg kell lenniük, az egyik ilyen, hogy az életközösség legalább tíz évig fennállt. Nincs szükség ezen tízéves időtartam meglétére akkor, ha az élettársak kapcsolatából gyermek született - ilyenkor az is elegendő lesz, ha legalább egy évig fennállt az életközösség.

A bíróságnak kivételesen indokolt esetben meghatározottnál rövidebb időtartamú élettársi kapcsolat esetén is megállapíthatja a tartási kötelezettséget. Különösen méltánylást érdemlő esetben pedig olyan élettárs is kérhet tartást, aki az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá.

Kizáró ok: érdemtelenség

A jogszabályi lehetőség ellenére érdemtelenségi okok változatlanul kizárhatják a tartás lehetőségét. Ilyen ok, ha valakinek az életvitele, magatartása járult alapvetően az élettársi kapcsolat megszűnéséhez, és ilyen ok, ha valaki az életközösség megszűnését követően volt élettársának, vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

A reális értékelés érdekében az is követelmény, hogy az érdemtelenség elbírálásánál figyelembe kell venni az arra hivatkozó volt élettárs magatartását is.

Ami a tartás mértékét, szolgáltatását, annak módját és időtartamát illeti, ezek megváltoztatására, az igény visszamenőleges érvényesítésére, továbbá a tartáshoz való jog megszűnésére és a tartás megszüntetésére a rokontartásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az élettársi tartáshoz való jog értelemszerűen megszűnik abban az esetben, ha az arra jogosult újabb élettársi kapcsolatot létesít, vagy házasságot köt.

A tartási szerződések változásai

Az új polgári kódex szerint a tartási szerződéseken alapuló tartási jogot minden esetben be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Ez eddig csak lehetőség volt, a hatálybalépést követően kötelező lesz.

A jelenleginél pontosabban rögzítenék azt is, mit kell érteni megfelelő tartás fogalmán. A mostani paragrafusok csak annyit mondanak, hogy a tartási szerződés alapján a tartásra kötelezettet a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátás illeti meg.

Az új paragrafusok bővítenék a megfelelő ellátás olykor nehezen megfogható fogalmát, és kimondanák: gondoskodni kell különösen a tartásra jogosult lakhatásának biztosításról, élelemmel és ruházattal való ellátásáráról, gondozásáról, betegsége esetén ápolásáról és gyógyíttatásáról, halála esetén pedig illő eltemettetéséről. Ily módon, vita esetén a bíróságok könnyebben dönthetnek a vállalt tartási kötelezettségek esetleges teljesítéséről, vagy elhanyagolásáról.

A tartási szerződések jellegéből fakadóan, az új szabályozás nem változtat azon a bevett gyakorlaton, hogy az eltartott a neki járó szolgáltatást csak személyesen veheti igénybe, miként a kötelezett is személyesen köteles teljesíteni a szolgáltatást. Az eltartott továbbra sem kötelezhető arra, hogy más nyújtsa neki a megfelelő tartást, hiszen e szerződések alapvető eleme változatlanul a felek közt fennálló bizalmi viszony.