Illegális letöltés: szerencse, hogy a jogi háttér és a gyakorlat nem fedi egymást

Az internetről letöltött illegális tartalmak kapcsán megfigyelhető, hogy a magyar jogi háttér és a gyakorlat nem fedi egymást, hozzátehetjük, szerencsére, mert aki a szerzői jogot megsérti a törvény szövegét követve két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható - hívta fel az [origo] figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Vizi András hangsúlyozta: bár bűncselekmény törvényi tényállása megemlíti a vagyoni előnyszerzés céljából való felhasználást, ám elvileg ugyanakkora büntetéssel sújtható az is, aki csak magánhasználtra tart otthon illegálisan letöltött programot, egyéb szellemi terméket.

A bűnüldöző szervek fő célja a tartalmakat nagy számban árusító " bandák "lebuktatása, már többször hangsúlyozták, hogy nem fognak gyanútlan állampolgárokhoz kopogtatni pár letöltött film miatt. Elvi alapon akkor is hangsúlyozni kell - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője -, hogy akár egy program, fájl illegális letöltése is büntetendő cselekmény, és például feljelentés történne, a nyomozóhatóság köteles lenne lefolytatni a nyomozást.

A magánhasználatra letöltött tartalmak miatt a leggyakrabban akkor indulhat eljárás, ha például az egyéni vállalkozás székhelye a magánszemély otthonában van bejegyezve, és a vállalkozás ellen indul illegális szoftverhasználat miatt nyomozás.

"Nagyüzemben" öt év, nyolc év is lehet belőle

A magánhasználatra letöltött fájlok estében azért nagy valószínűséggel nem kerül letöltendő börtönbüntetésre sor, mivel például egy film letöltése pár ezer forint közötti hátrányt okoz a szolgáltatónak, így a magánszemély által okozott kár viszonylag csekély.

Az üzleti célból működő oldalak ugyanakkor több terra bájtnyi adatot tartanak maguknál, ezzel akár százmilliós károkat is okoznak. Ötvenmillió forint feletti vagyoni hátrány okozásánál a kiszabható szabadságvesztés öt évig terjedhet, Ötszázmillió felett pedig akár nyolc éves börtönbüntetéssel is lehet számolni.

A büntetőügyi vonal mellett az adott termék jogbirtokosa kártérítési pert is indíthat az elkövetők ellen. A kár összege rendszerint elég magas, egy közepesen lelkes felhasználó is összehozatja a több százezer forintos követelést. A követelés alól gyakorlatilag nem lehet kibújni, ha jogerősen megállapították az illegális tartalmak birtoklását vagy felhasználását - mutatott rá dr. Vizi András.

A közvélemény nem ítéli el

Nem régiben az [origo] is beszámolt róla, hogy az AXN a Kutatócentrum nevű piackutató céggel vizsgálta az internetező felnőttek sorozatnézési szokásait, az illegális letöltésekkel kapcsolatos attitűdjeiket. Kiderült, hogy tízből kilenc válaszadó egyáltalán nem ítéli el az illegális letöltést, a letöltők közt pedig kétszer annyi a férfi, mint a nő.

A válaszadók többsége (89%) egyáltalán nem ítéli el az illegális letöltést, ráadásul minden negyedik válaszadó úgy véli, hogy ma már olyan sokan töltenek le sorozatokat az internetről jogtalanul, hogy ezt a folyamatot nem lehet meggátolni. 18 százalékuk még azt is hozzátette, hogy az ingyenes internetes sorozatterjesztésé a jövő, így a sorozatkészítőknek és a színészeknek más módon kell majd bevételhez jutniuk.

Az internetes tartalmakat ingyen kínáló csatornák számára azonban bizakodásra ad okot, hogy a megkérdezettek 45 százaléka úgy véli, fölösleges illegálisan letöltögetni, ha ugyanaz a sorozat elérhető ingyenesen a tv-csatornákon vagy azok internetes oldalain.

Az új Btk. szerint

Az új Btk. júniusban úgy foglalt állást, hogy a kizárólag személyes célokat szolgáló szerzőijog-sértések esetében indokolatlan lenne a felhasználók tömeges büntetőjogi felelősségre vonása. Ugyanakkor, ha valaki azért oszt meg médiafájlokat vagy szoftvereket a világhálón, hogy ezzel közvetlen vagy közvetett módon pénzt keressen, a tervezett Btk.-módosítás után is szabadságvesztést kockáztat majd.

A büntethetőséget azonban csak akkor lehetne elkerülni az új szabályok értelmében, ha az internetes javak megosztásával a felhasználó nem okoz félmillió forintnál nagyobb vagyoni hátrányt a szerzői jogtulajdonosoknak.

A törvényjavaslat szövegezéséből azonban nem derül ki részletesen, hogy mi minősül vagyoni hátránynak - tehát egy film letöltése vagy csak megosztása mikor számít annak. Az előbbi esetben ugyanis akár egy kevéssé aktív torrentező is könnyen elérheti a félmilliós értékhatárt, hiszen egy-egy zenei album értéke négy-ötezer forint, egy nagyfelbontású filmé nyolc-tízezer forint, de egyszerűbb szoftvereké is lehet százezer forintos tétel.

Szakértők korábban az [origo]-nak azt is elmondták, hogy a Btk. módosítása gesztusértékű lépésnek tekinthető, mert a magánfelhasználók eddig sem voltak sem a jogvédő szervezetek, sem pedig a hatóságok célkeresztjében: a nyomozóhatóságoknak célszerűbb a nagy halnak számító terjesztőket célba venniük.