Hogyan alakulhat hibás teljesítés esetén a kártérítés, illetve a jótállás?

Vágólapra másolva!
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint a hibás teljesítés következményeinek az alkalmazása során nemcsak a szavatossági jogok, hanem esetenként a kártérítés, a jótállás (és a termékfelelősség) szabályait is alkalmazni kell. Dr. Juhász László a hibás teljesítés jogi környezetéről szóló négyrészes sorozatának befejező részében úgy fogalmaz, hogy ezek közül a kártérítés a hibás teljesítés további, úgynevezett szubjektív jogkövetkezménye.
Vágólapra másolva!

A jogosult ugyanis hibás teljesítés esetén a Ptk. előírásai értelmében a szavatossági jogainak érvényesítésén kívül kára megtérítését is követelheti. A kártérítési felelősség megállapítása és a kártérítés mértékének és módjának meghatározása során, valamint a kártérítési igény érvényesítésének feltételeit (beleértve a szavatossági jogok érvényesítésére megszabott határidőket is) illetően a Polgári törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint ezért nagyon gyakran előfordul, hogy a jogosult elsődlegesen a szavatossági jogszabályok alapján kéri az igénye érvényesítését. (A sorozat első, második, és harmadik része ezeken a linkeken érhető el - a szerk.)

De, másodlagosan kártérítés jogcímen is előterjesztheti a keresetét, mert így az öt éves elévülési időn belül - amely jóval több, mint a szavatossági igényérvényesítési határidő - követelhet kártérítést. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha valamely "rejtett hiba" miatt bizonytalan az igényérvényesítési határidő lejárati határideje.

"Tapadókár és következménykár"

A hibás teljesítéssel összefüggésben alapvetően kétféle kár különböztethető meg. Az egyik esetben a jogosult kárát az jelenti, hogy maga a szolgáltatás hibás (úgynevezett tapadókár). A másik esetben pedig a hibás teljesítés folytán további károsodás következik be (úgynevezett következménykár).

Erre egy klasszikus példa az, hogy meghibásodik egy háztartási gép, ami miatt kigyullad a lakásom. Ebben az esetben az úgynevezett tapadó kár a hibás készülékben keletkezett kár, míg a lakásban keletkezett kárt nevezzük következménykárnak. Ezeket a fogalmakat a bírói gyakorlat honosította meg, a Ptk. ezeket a fogalmakat nem használja.

A gyakorlatban vitatott volt az, hogy kártérítés címén ugyanolyan jogokat lehet érvényesíteni, mint szavatossági igény esetén (kijavítás, elállás, csere stb.) vagy a pénzbeli kártérítés, aminek tipikus esete lehet az árleszállítás és a kijavítási költség megfizetése. A kollégiumi vélemény végül úgy foglalt állást, hogy miután a jelenleg hatályos Ptk. a teljes kártérítés elvét követi, és a megtéríthető károk körét illetően nem tartalmaz semmiféle korlátozó rendelkezést, a jogosult a Ptk. 310. §-a alapján a hibás teljesítésből eredő mindenfajta kára megtérítésére igényt tarthat - mutatott rá dr. Juhász László.

A kárt elsődlegesen pénzben kell megtéríteni

A kártérítés általános szabályai szerint a kárt elsődlegesen pénzben kell megtéríteni, a természetben való megtérítés ehhez képest kivételes, arra ugyanis csak akkor kerülhet sor, ha a körülmények a kártérítésnek ezt a módját indokolják. (Például: ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként rendelkezésre áll. Gondoljunk az autókereskedőre, aki a hibás kocsi helyett a szalonban álló másik kocsit is átadhatja kártérítés címén.)

Abban az esetben, ha a teljesítés időpontját követően hosszabb idő telt el, a természetbeni kártérítés alkalmazása a felek számára az időközben bekövetkezett változások miatt jelentős érdeksérelemmel is járhat. Ilyen esetekben ezért általában a kár pénzbeli megtérítését indokolt elrendelni.

A jótállás

A jótállás - a szavatosság és a kártérítés mellett - a hibás teljesítés jogkövetkezményének tekinthető. Lényegét tekintve a szerződés hibátlan teljesítéséért vállalt objektív, a szavatossághoz képest szigorúbb felelősség, ami abban nyilvánul meg, hogy a bizonyítási teher fordított: a jótállási idő alatt észlelt - és kifogásként a kötelezettel közölt - hiba esetén a törvényi vélelem az, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában megvolt.

Ilyenkor tehát a kötelezettnek kell kimentenie magát annak bizonyításával, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Szavatossági igény érvényesítése esetén ezzel szemben a jogosultnak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítéskor fennállt - mondta el a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

A jótállási kötelezettség alapulhat jogszabályon (kötelező jótállás): ilyen jogszabály az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rend., a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rend., és az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet.

A jótállási kötelezettség másik esetköre az önként vállalt jótállás, amely szerződésen, valamint a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételeken, vagyis egyoldalú jognyilatkozaton alapulhat, szóban és írásban vállalható.

Helytállás és érvényesíthető jogok

Jogszabályon alapuló jótállás esetében a jogosult a jótállást elrendelő jogszabályban, szerződésen alapuló jótállás esetében pedig a szerződésben meghatározott jótállási jogokat gyakorolhatja. Előfordulhat azonban, hogy a jótállást alapító jogszabály vagy szerződés csupán a jótállási helytállásról rendelkezik, a jótállás alapján érvényesíthető jogokat viszont külön nem jelöli meg. Miután erre az esetre a Ptk. sem tartalmaz kifejezett rendelkezést, az ilyenkor érvényesíthető jótállási jogok körét a jótállásra vonatkozó általános szabályok, a jótállás jogintézményének rendeltetése alapján kell megállapítani.

Abban az esetben, ha a jogszabály vagy a szerződés a jótállás alapján érvényesíthető jogokról külön nem rendelkezik, a jogosult - miután a jótállás alapvető rendeltetése a teljesítési érdek védelme - jótállás címén a szolgáltatás hibájának orvoslására alkalmas, szavatossági jogoknak megfelelő tartalmú igényeket érvényesítheti. Így kijavítást vagy kicserélést kérhet, a kijavítási költség megtérítését követelheti, árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől.

A gyakorlati életben szinte minden esetben a jogosultak ezeket az igényeket érvényesítik. Ilyenkor, tehát ha a jogosult ezeket az igényeit a jótállás alapján érvényesíti, az igények elbírálása során a jótállás szabályait kell alkalmazni a bizonyítás során, vagyis a kötelezett (eladó, vállalkozó stb.) a helytállási kötelezettsége alól csak annak bizonyításával mentesülhet, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Amennyiben ezt nem tudja bizonyítani, kötelezhető a jogosult által kért módon a hibás teljesítés miatt helytállni.

Jótállás és szavatossági igény

Dr. Juhász László hangsúlyozta: a hibás teljesítéssel okozati összefüggésben felmerült következménykárokra viszont, miután ezek a jótállással alapvetően védeni kívánt vagyoni érdek körén kívül esnek, a jótállás tartalma - jogszabály eltérő rendelkezése, illetve erre vonatkozó külön kötelezettségvállalás hiányában - nem terjed ki. Az ilyen kárai megtérítését a jogosult a jótállás szabályai alapján csak akkor követelheti, ha a jótállást alapító jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi, vagy ha a kötelezett jótállási nyilatkozata kártérítési kötelezettségvállalást is tartalmaz.

Előfordulhat a gyakorlatban, hogy a jótállás tartalma nem esik egybe a törvény szerinti szavatosság tartalmával. A jogosult ilyen esetben - például, ha az általa választani kívánt igényre a jótállási kötelezettségvállalás nem terjed ki - a jótállási idő alatt felmerült hiba miatt is a szavatosság alapján érvényesítse jogait, vagy szavatossági igénnyel azonos tartalmú kártérítési igényt terjesszen elő.

Ezekben az esetekben a jogosult igényét a szavatosság, illetve a kártérítés szabályai alapján kell elbírálni. A jótállás szigorúbb felelősséget eredményező szabályai ugyanis csak a jótállási igények elbírálása során alkalmazhatóak. A jótállási helytállás ezért nem hat ki azokra a szavatossági és kártérítési kötelezettségekre, amelyekre a jótállás tartalma nem terjed ki. Erre figyelemmel a Kúria a Legfelsőbb Bíróság 1/2004. (XII. 2.) PK véleményének mindezekkel ellentétes iránymutatást tartalmazó 5. pontját és az ahhoz kapcsolódó indokolást nem tartotta fenn.