Elkészült a nagykommentár a fizetési meghagyásról szóló törvényhez

A jogalkalmazás számára kíván segítséget nyújtani, legyen szó akár közjegyzői, akár bírói vagy ügyvédi, jogtanácsosi hivatásgyakorlásról, az a könyv, amelyben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodájának vezetője foglalja össze a 2010. június elseje óta közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárás kétévnyi tapasztalatát. Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf elmondta, hogy az immár két éve hatályba lépett új törvényt a közjegyzői gyakorlatra koncentrálva kívánta, a maga egészében bemutatni.

Az [origo] korábban többször is beszámolt arról, hogy a bíróságokra évente mintegy félmillió fizetési meghagyás érkezett, ám a leterhelt igazságszolgáltatás hónapokig intézte ezek sorsát, az átlagos ügyintézési határidő hat-nyolc hónap volt.

A kormányzat annak érdekében, hogy a bíróságok több időt fordíthassanak az érdemi ítélkezési munkára, a fizetési meghagyásos eljárásokról szóló a 2009. évi L. törvénnyel, 2010. június elsejével, a közjegyzők hatáskörébe utalta a pénzkövetelésekkel kapcsolatos fizetési meghagyásos eljárások intézését.

Nagyon sikeres az elmúlt két év

A váltást teljes siker követte, és az új rendszerben, ha a kérelem tartalmilag és formailag megfelel a törvényben foglaltaknak, a közjegyző elektronikus kérelem esetén három munkanapon belül, szóbeli és formanyomtatványon beadott kérelem esetén tizenöt napon belül köteles kibocsátani a fizetési meghagyást és a kötelezett belföldi címére kézbesíteni. A statisztika szerint 2012-ben október 31-igeddig 471 955 meghagyást. bocsátottak ki (2011 egészében ez a szám 553 392 volt).

Ennek gyakorlati következménye: a hitelezők hamarabb jutnak a pénzükhöz, mint korábban. Mindez nyilván rossz hír az adósok számára, hiszen nem húzódnak már évekig az eljárások és így a hitelezők akár ötezer forintos lejárt tartozás miatt is érdemesnek találják a mielőbbi igényérvényesítést

A gyakorlatban felmerülő kérdések megválaszolása

Az [origo] megkeresésére dr. Szécsényi-Nagy Kristóf elmondta: rendkívül magas a fizetési meghagyások ügyszáma, és szükségessé vált a gyakorlatban felmerült kérdések tisztázása, megválaszolása, ilyenek voltak például a kézbesítéssel kapcsolatos kérdések; a könyvnek egyébként mintegy tíz százaléka kifejezetten a kézbesítési szabályokkal foglalkozik. Ám feleletet kellett adni a bírósági, közjegyzői hatáskörök elhatárolásával összefüggésben, vagy a végrehajtási eljárásban felmerülő kérdésekre is.

A Complex Kiadó gondozásában megjelent könyv támaszkodik a korábbi bírói gyakorlatra, de felhívja a figyelmet azokra az esetekre is, melyek a megváltozott jogszabályi környezetben már nem oldhatók meg a régebbi döntések alapján. Teszi mindezt a különböző közjegyzői és másodfokú bírósági határozatokra támaszkodva, azért is, mert nem egy esetben találkozhattunk egymással és néha a jogszabályokkal is ellentétes végzésekkel, ami a gyakorlat kiforratlanságára utal.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodájának vezetője utalt rá, hogy a fizetési meghagyásos eljárás magyarázata eddig jellemzően a perjogi kódex különböző kommentárjaiban, így különösen a már öt kiadást megélt A Polgári perrendtartás magyarázata című műben nyert elhelyezést.

Ennek a szerkezeti megoldásnak az alapját mindenekelőtt az szolgáltatta, hogy magának az eljárásnak a szabályait is a Pp. XIX. Fejezete tartalmazta. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény elfogadása azonban egyebek mellett apropóul szolgált arra is, hogy mind ügyszámát, mind jogrendszerbeli helyét tekintve az egyik legfontosabb polgári nemperes eljárásról önálló kommentár szülessen.