A hamis bérletszelvény bemutatása már magánokirat-hamisítás

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a közhiedelemmel ellentétben, miszerint a magánokirat-hamisítás elkövetéséhez igen komoly magatartásra van szükség, maga a bűncselekmény akár egy arcképes igazolvány bemutatásával is megvalósulhat valamely tömegközlekedési eszköz igénybevétele során.

Dr. Bezzegh Edina egy példával mutatta be, hogy adott esetben ki követi el a bűncselekményt, illetve ki az, aki még nem valósította meg a törvényi tényállást. Például: ha valaki meghamisít egy bérletszelvényt például az érvényességi idő tekintetében, még nem követi el a bűncselekmény, sőt még azzal sem, ha azt magával tartja.

Ám ha a hamis bérletszelvényt bemutatja az ellenőrnek a tömegközlekedési eszközön, abban az esetben a bűncselekmény már megvalósul, és amennyiben az ellenőr észleli, hogy a bérletszelvény hamis, számíthat rá az utas, hogy a szelvény bevonása mellett feljelentést tesznek vele szemben magánokirat-hamisítás vétsége miatt.

A Büntető törvénykönyv büntetni rendeli azt, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Az ellenkező bizonyításig...

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kifejtette: a bűncselekmény elkövetési tárgya a magánokirat, melynek fontos tisztázni a pontos jelentését. A magánokiratnak minősül minden olyan okirat, amelyet jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének a bizonyítására állítottak ki és nem közokirat.

A magánokirat tehát az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy a kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll.

Ilyen feltétel, hogy a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy az aláírását előttük a sajátjának ismerte el. Ilyen feltétel, hogy a kiállító aláírása, vagy kézjegye az okiraton bíróság vagy közjegyző által hitelesítve van,

További két feltétel, hogy a gazdálkodó szervezet által az üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták, illetve az ügyvéd, vagy jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy az aláírását előtte sajátjának ismerte el. Magánokiratok elsősorban az egyes polgári jogi szerződések, a végrendelet, az arcképes igazolványok, a menetjegy, a bérletszelvény, a számla, egyéb bizonylatok.

Ami még nem minősül felhasználásnak

Dr. Bezzeg Edina rámutatott: a bűncselekmény akkor valósul meg, ha az elkövető felhasználja a hamis okiratot, tehát hamis magánokirat készítése vagy meghamisítása önmagában nem minősül magánokirat-hamisításnak.

Felhasználás alatt a hamis, hamisított, vagy valótlan tartalmú magánokirat joghatás kiváltására való használatát jelenti, és annak minősül a bemutatás, felmutatás, átadás stb. Nem felhasználás, ha a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot az elkövető magánál tartja - mondta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Csak szándékosan követhető el

Csak egyenes szándékkal követhető el, célzata a jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítása. Hamis a magánokirat, ha eredetileg nem létezett és nem az azon kiállítóként feltüntetett személy állította ki. Hamisított a magánokirat, ha a már létező magánokiraton jogosulatlanul tartalmi, formai változtatást végeztek, így az már nem a kiállítójának eredeti megnyilatkozását rögzíti.

Valótlan tartalmú, ha az abban feltüntetettek nem felelnek meg a valóságnak. Ebben az esetben tehát a kiállító akaratát, nyilatkozatát tartalmazza az okirat, ám ez tévedésből vagy a kiállító szándéka szerint valótlanságot tartalmaz.

Nem a magánokirat-hamisítás speciális esete, hanem a hamis tanúzás bűntette áll fenn, ha az elkövető büntető vagy polgári ügyben hamis magánokirattal kívánja igazát bizonyítani. Az úgynevezett perben csaláshoz hasonlóan ítéltetik meg annak a cselekménye is, aki például hamis végrendeletet készít az örökséghez való hozzájutás érdekében az e tárgyban indított örökösödési perben.