Lesznek-e külföldi állampolgárok közjegyzők Magyarországon?

Várhatón még az ősszel döntést hoz az Európai Bíróság abban a kérdésben, hogy a közjegyzővé válás feltételei közül a magyar jogalkotó törölje a magyar állampolgárság kötelező meglétét- mondta el az [origo]-nak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Dr. Tóth Ádám beszélt a gazdasági válság, a banki hitelezés visszaszorulásának a közjegyzői karra gyakorolt hatásairól, a tervezett 65 éves nyugdíjkorhatárral kapcsolatos kamarai állásfoglalásról, a tevékenységi körök elmúlt években történt és várható újabb változásairól, valamint arról is, hogy a közjegyzők működése biztonságot hozott az üzleti életben, és a piaci szereplők éppen ezért a biztonság miatt keresik szolgáltatásaikat.

Az [origo] korábban többször is beszámolt arról, hogy a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság 2011. május 24-én ítéletet is hozott Belgium, Franciaország, Luxemburg, Ausztria, Németország és Görögország vonatkozásában. A döntés szerint a közjegyzői tiszt betöltéséhez előírt állampolgársági követelmények ellentétesek az Európai Unió működéséről szóló szerződés által védett letelepedési szabadsággal. Azóta már megtörtént az Európai Bizottság felszólítása, a magyar kormány válasza, és a magyar közjegyzőkre vonatkozó szabályozás jelenleg a luxemburgi bíróság előtt van. Mikorra várható a bírósági döntés?

Úgy gondolom, legkésőbb szeptemberben, októberben lezárulhatnak ezek az eljárások, azért használom a többes számot, mert Magyarország mellett még Csehországot érinti a majdani döntés, a csehek tartották még fent az állampolgársági kikötést. A hazai média, a közvélemény egy része egyébként félreértette ezt a 2011. májusi döntést. Az Európai Bíróság nem azt mondta ki, hogy egy magyar közjegyző Nizzában, vagy egy holland közjegyző Debrecenben készíthet okiratot. A közjegyzőkre vonatkozó állami, nemzeti, területi kötöttségek fennmaradnak, a bíróság csak azt a kikötést szüntette meg a hat ország vonatkozásában, hogy a közjegyzővé váláshoz szükséges az adott ország állampolgárának lenni.

A luxemburgi testület úgy ítélte meg, a hat ország közjegyzői az EK-szerződés értelmében nem gyakorolnak közvetlen közhatalmat, így az állampolgársági követelmény fenntartása sérti az arányosság elvét. A döntés után egyébként például Észtország, Lengyelország, Románia, Szlovákia önként lemondtak az állampolgársági kikötésről.

Ám a magyar alkotmányos berendezkedés, a vonatkozó alkotmánybírósági állásfoglalások értelmében a közjegyzőség az igazságszolgáltatás része, vagyis a fent említett hat országhoz képes, sőt, lényegében az összes tagállamhoz képest igen jelentősnek tűnik az eltérés...

Nálunk valóban más a helyzet, és a mindenkori kormányok is azért ragaszkodnak az állampolgársági kikötéshez, mert a magyar közjegyzői kar helyzete különleges a többi tagállamhoz képest. Azon országokban, ahol megszüntették az állampolgársági kikötést, a közjegyzők az okiratok szerkesztését és különböző hitelesítéseket végzik. Ezzel szemben Magyarországon 150 éve hagyatéki eljárásokban járnak el a közjegyzők, aminek a végén ugyanolyan végzést hoznak, mintha elsőfokú bíróság lennének, a közjegyző előtt kötött hagyatéki egyezség pedig egyenrangú a bíróság előtt kötött egyezséggel.

Magyarországon a közjegyzők bírálják el a fizetési meghagyások iránti kérelmeket, folytatják le az eljárásokat, és a jogerőre emelkedett meghagyás esetében végrehajtási lapot állítanak ki, végrehajtást rendelhetnek el. A magyar közjegyző továbbá nem csupán szerkeszti a közokiratot, hanem záradékolhatja, de még számtalan további tény bizonyítja, Magyarországon a közjegyzőség az igazságszolgáltatás része, ahogy erre évekkel ezelőtt valóban maga az Alkotmánybíróság is rámutatott.

Az előbb említett államokban tehát megközelítőleg sincs annyi bírósági hatásköre a közjegyzőségnek, mint nálunk. Magyarországon a közjegyzőség működésének egyik nagy társadalmi célja éppen az, hogy olyan eljárásokat, melyekben anyagi jogi értelembe vett ítéleteket nem kell hozni, a közjegyző lefolytasson, és a bíróság az érdemi ítélkező tevékenységre tudjon koncentrálni és abban döntést hozni, így például egy bírót ne foglaljunk le a hagyatéki eljárások letárgyalásával.

Nagyon érdekes, tanulságos bírói döntésnek nézünk elébe még az idén, mire számít a közjegyzői kamara?

Lehetetlen megjósolni a döntést, egyenlő esélyét látom annak, hogy a bíróság elveti az állampolgári kikötést vagy meghagyja a jelenlegi formájában. Az világosan látható, létezik egy tendencia az unión belül, amely az állampolgársági kikötést kizárólag az ítélkező bíróságok esetében akarja megengedni. Az Európai Bíróság ítéleteit olvasva, az EK-szerződés 45. szakaszában szereplő közhatalom gyakorlásáról szóló definíciót ismerve, éppen ez a szándék látható.

Magam is kíváncsi vagyok a döntésre, hiszen azért speciális a magyarországi közjegyzők helyzete, mert a közjegyzői eljárásokban léteznek kényszerelemek, méghozzá a bíróság által megkövetelt mérlegeléstől függően alkalmazott kényszerek. A közjegyző kiszabhat bírságot, hagyatéki eljárásban akár elővezettetésre is sor kerül. Természetesen, ezek ritka esetek egy közjegyző életében, bár egy polgári bírónál sem mindennapos eset, hogy közvetlen kényszert alkalmaz a perbeli felekkel szemben.

Ha nem a magyar állam álláspontja érvényesül, akkor ennek milyen gyakorlati következményei lesznek?

Ha a közjegyzővé válás alapfeltételein változtatnunk szükséges, a törvényből törölni kell az állampolgárságot, mint meglévő kikötést, vagyis az európai közösség és Svájc állampolgárai közjegyzők lehetnek Magyarország területén. Ám ez teljes jogi szocializációt feltételez a külföldi állampolgárok részéről, és egyetemi oktatóként még nem találkoztam olyan német, olasz, holland, spanyol hallgatóval, aki azért jött Magyarországra tanulni, hogy itt a későbbiekben magyar jogászként dolgozhasson. Ráadásul magyar nyelvet lényegében anyanyelvi szinten kell beszélni, hiszen miképp nyerhetnének egy közjegyzői állásra kiírt pályázaton, hogyan dolgozhatnának másképp?

A magyar jogkereső közönség magyarul akarja hallani az eljárásokat, és a nyelvet tökéletesen nem birtokló közjegyző nem tud megélni. Azt gondolom, az állampolgársági kikötés eltörlésének legfeljebb olyan határon túli magyarok esetében lehet hatása, akik például itt tanultak, itt szereztek megfelelő szakmai gyakorlatot. Ám ők nagyon sokszor a felmenőkre tekintettel soron kívül megkaphatják a magyar állampolgárságot.

Mennyiben érintette a közjegyzőket az immár hosszú évek óta tartó súlyos gazdasági válság, a banki hitelezés visszaszorulása, vagy mondhatnám úgy is, eltűnése?

2008 óta a közjegyzők ügyszáma folyamatosan csökken. Ez egyes régiókban már az irodák fenntarthatóságát veszélyezteti, hiszen alig termelnek hasznot, vagy csak nagyon keveset. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy frissen kinevezett közjegyző rengeteg költéséggel hozza létre az irodáját és szeretné, ha ez mielőbb megtérülne. Tehát a megszerezhető, elérhető, fenntartható egzisztencia nélküli közjegyzői kinevezés nem lehet cél. Ráadásul - és ez egyben egzisztenciális kérdés is - közismert, hogy 2011 novembere óta napirenden van a közjegyzők nyugdíjazásának kérdése.

A Parlament előtt lévő törvényjavaslat 65 évben állapítaná meg a nyugdíjkorhatárt, mégpedig úgy, hogy az 2014-től fokozatosan csökken majd 2022-ig... Ezt előrelépésnek értékeli?

Igen, ez a törvényjavaslat előrelépés ahhoz az elmúlt bő egy évhez képest, amikor a kamara harmada egzisztenciális bizonytalanságban élt, hiszen nem tudta, meddig is lehet közjegyző, egy évig, öt évig, netán nyolc évig... A kamara azért küzdött a nyugdíjba küldöttek érdekében, hogy a kormányzat mielőbb döntsön, és ha már ragaszkodnak a 65 éves korhatár bevezetéséhez, akkor az egy átmeneti időszakot figyelembe véve, fokozatosan történjen meg. Ez a volt a mi kompromisszumos javaslatunk, és ezt tartalmazza a jelenlegi törvényjavaslat, de természetesen hangsúlyoznom kell, a Parlament még nem fogadta el.

A közjegyzői díjakat minisztériumi rendelet szabja meg, amely azonban mintegy egy évtizede nem változott. Egy díjemelés segíthetne a közjegyzői irodák rendkívüli költségeket igénylő fenntartásában?

Való igaz, tíz éve változatlanok a díjaink, és a változatlan díjak mellett jelentősen és nagyságrendileg csökkent, csökken a forgalmunk. Úgy látom azonban, a díjak esetleges emelése - amelyet pártállástól függetlenül, a mindenkori kormányok soha nem szoktak támogatni - a jelenlegi gazdasági helyzetben további forgalomcsökkenéshez vezethet.

Megoldás lehetne, ha a közjegyzők tevékenységi köre újabb elemekkel bővülne, hasonlóan a bíróságoktól a közjegyzőkhöz átkerült fizetési meghagyásokhoz? Hiszen az [origo] is többször megírta, az igazságügyi kormányzat nagy sikernek tartja, hogy a közjegyzői kar a korábbi bírósági szisztémával ellentétben gyorsan és hatékonyan megoldja a fizetési meghagyásokat, hosszú hónapok helyett pár hét alatt...

Az eljárások valóban döntően gyorsabbak lettek, ráadásul a számok meggyőzően bizonyítják, több bíróságon a felére csökkent az ügyérkezés annak következtében, hogy nem kell fizetési meghagyásokat befogadniuk, hiszen azokat a közjegyzői kar intézi. Ezt a sikert többször is elismeréssel nyugtázta a kormány, vagy akár az Országos Bírói Hivatal is, és ennek mi is nagyon örülünk. Ráadásul az igazságügyi kormányzat számol velünk, a közjegyzők egyedülálló informatikai rendszerével, amelyet hosszú évek során, nagyon komoly költségekkel fejlesztettünk ki, és amely napjainkra számos országos, közhiteles nyilvántartást vezet, említésre méltó üzemzavar, leállás nélkül.

Az új polgári kódex szerint a jövőben a közjegyzői kar tartja nyilván a házassági vagyonjogi szerződéseket. Milyen további változások várhatók még a tevékenységi körök tekintetében?

Az új Polgári törvénykönyv valóban a közjegyzőkre bízza ennek a vezetését, és szerepel a kódexben még az úgynevezett állandó megbízások nyilvántartása is, amelyet szintén a kar fog vezetni. Itt például arról van szó, hogy a tapasztalatok szerint, amikor egy cég megbízást ad egy ügyvédnek, majd valami miatt azt visszavonja, nagyon sok esetben úgy jár el a korábbi megbízás címzettje, hogy magáról a visszavonásról nem is értesült. Ez a probléma, az állandó megbízások közjegyzők által vezetett nyilvántartása révén, megszűnhet.

Látható, a közjegyzők igénybevétele mindig biztonságot jelent az ügyletek során, és az elmúlt húsz év is ezt támasztja alá, a működésünk biztonságot hozott az üzleti életbe, ha nem így lenne, ne vennék igénybe szolgáltatásainkat. Nem csupán a végrehajtható okiratok miatt keresnek bennünket, hanem azért is, mert a közokiratban foglalt tények védik azt, akinek az érdekében azt kiállították.