Több országban már ismeretes az illegális fájlcserében részt vevő magánszemélyek felelősségre vonása. Az internetes felületekről történő letöltés, IP-cím alapján ugyanis viszonylag könnyen visszaellenőrizhető.
A többi csak azon múlik, hogy az adott ország jogrendszere megengedi-e az internetszolgáltatóknak, hogy kiadják az IP-címhez tartozó előfizetők adatait. Németországban például elég gyakori, hogy a jogosultak bírósághoz fordulnak az adat kiadása iránt, majd a sértett a jogsértővel szemben eljárást indít.
Többször felmerülő, vitát nyitó kérdés, az internet-kalózkodás jogi minősítése - mutatott rá D.A.S. JogSzerviz szakértője. A kárt a jogosultak - a kiadók, vagy a filmet, zenét forgalmazó üzletek - bevételkiesése jelenti ezekben az esetekben. Az Európai Bizottság előtt már az is felmerült a probléma orvoslásaként, hogy az internet-szolgáltatóra terheli azt a felelősséget, hogy kiszűrjék a saját hálózatukban előforduló illegális letöltéseket.
A magyar szabályozás
A választ a szerzői jogról szóló törvényünkben találjuk meg - hangsúlyozta dr. Nyilas Anita. A szerzői jogi oltalom alatt álló alkotásokat érintő fájlcsere, minden esetben büntetőjogi keretek között értelmezhető, tekintettel arra, hogy a szerzői jogokat sérti. A többszörözés, illetőleg a hozzáférhetővé tétel (feltöltés) esetében ugyanis a fizetendő jogdíjak elmaradása folytán, azok nyilvánvalóan vagyoni hátrány okozásával járnak.
A törvény szerint, a pusztán magáncélú, jövedelemszerzést nem szolgáló többszörözés, vagyis másolás, vagy ha úgy tetszik letöltés, az úgynevezett szabad felhasználás körébe tartozik. A szabad felhasználást a törvény engedi. Szerzői jogsértés hiányában pedig, büntetőjogi felelősség megállapítására nem kerülhet sor. Ebben a körben a felhasználás ingyenessége ugyanis eleve kizárttá teszi a vagyoni hátrány bekövetkezésének lehetőségét, s így a bűncselekmény megállapítását is.
Közvetve sem szolgálja a jövedelemszerzést
A letöltés ily módon nem bűncselekmény, tekintve, hogy a jogosult engedélye, illetve a díjfizetés nélkül megengedett - a magáncélú többszörözésre vonatkozó szabályok értelmében. Tehát természetes személy, magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ezekben az esetekben, annak sincs jelentősége, hogy a letöltés (többszörözés) nem jogszerűen létrejött, tehát hamisított példányról történt.
Nem tartozik az adott helyzetben elvárható gondosság körébe annak vizsgálata a letöltő részéről, hogy az interneten hozzáférhető, szerzői jogi oltalom alatt álló alkotás hozzáférhetővé tételére a szerző engedélyével, vagy annak hiányában került-e sor - emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Természetesen nem jogvédett tartalmak szabadon terjeszthetőek, azonban nem elhanyagolható tény, hogy a fájlcserélőkön elérhető tartalmak legnagyobb részt a szerző engedélye nélkül jelennek ott meg, és mivel a megosztó hálózatokon a másolás (letöltés) mellett egyszerre megosztás, így visszatöltés is történik, a szabad felhasználás körét sok esetben már túllépjük, amely esetekben megvalósulhat a szerzői jogok megsértése.
A feltöltéssel, megosztással ugyanis már továbbítjuk a jogvédett tartalmat. Az ugyanis már a szerzői jogról szóló törvényünk értelmében nyilvánossághoz történő közvetítésnek számít, a jogvédett tartalom esetében. A bizonyítás azonban egyáltalán nem egyszerű, az ugyanis csak próbaletöltéssel lehetséges, továbbá, nagyon nehéz a jogsértők teljes körének feltárása, az ebben a körben történő feljelentések tehát többnyire nem hozzák meg a kívánt eredményt - mondta dr. Nyilas Anita.
Az új Btk. szerint
Információink szerint Az új Btk. úgy foglalt állást, hogy a kizárólag személyes célokat szolgáló szerzőijog-sértések esetében indokolatlan lenne a felhasználók tömeges büntetőjogi felelősségre vonása. Ugyanakkor, ha valaki azért oszt meg médiafájlokat vagy szoftvereket a világhálón, hogy ezzel közvetlen vagy közvetett módon pénzt keressen, szabadságvesztést kockáztat majd. A büntethetőséget azonban csak akkor lehetne elkerülni az új szabályok értelmében, ha az internetes javak megosztásával a felhasználó nem okoz félmillió forintnál nagyobb vagyoni hátrányt a szerzői jogtulajdonosoknak.
A törvényjavaslat szövegezéséből azonban nem derül ki részletesen, hogy mi minősül vagyoni hátránynak - tehát egy film letöltése vagy csak megosztása mikor számít annak. Az előbbi esetben ugyanis akár egy kevéssé aktív torrentező is könnyen elérheti a félmilliós értékhatárt, hiszen egy-egy zenei album értéke négy-ötezer forint, egy nagyfelbontású filmé nyolc-tízezer forint, de egyszerűbb szoftvereké is lehet százezer forintos tétel.
Szakértők korábban az [origo]-nak azt is elmondták, hogy a Btk. módosítása gesztusértékű lépésnek tekinthető, mert a magánfelhasználók eddig sem voltak sem a jogvédő szervezetek, sem pedig a hatóságok célkeresztjében: a nyomozóhatóságoknak célszerűbb a nagy halnak számító terjesztőket célba venniük.