Adójogi konferencia Budapesten (I. rész): hogyan nyerjünk meg egy adópert?

Mit tegyünk, ha cégünknél megjelenik az adóellenőr? Miképp építsük fel a saját eljárásunkat, milyen eljárási taktikát kövessünk? Ilyen és hasonló kérdések kerültek szóba a Jalsovszky Ügyvédi Iroda és a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara közös, Budapesten megtartott csütörtöki konferenciájának első, "Taktika és jogi kelléktár az adóvizsgálatokhoz" című előadásában.

Dr. Jalsovszky Pál előadásában felvázolta azokat a lépcsőket, amelyeken keresztül egy adóeljárás megnyeréséhez vezet az út. Mint kiemelte, az eljárási rend hosszú és komplex, az eljárás szinte bármelyik szakaszában lehetőség van arra, hogy az adóeljárás az alapoktól újrainduljon, ezért nem meglepő, hogy sok esetben az eljárások akár több évre is elhúzódnak. Az eljárás valamennyi lépcsőjében azonban az adózó be tud vetni olyan taktikai elemeket, amelyek révén esélye lehet az ügy megnyerésére.

Jegyzőkönyvre tett észrevételek

Az első hivatalos dokumentum, amiben az adózó a hatóság megállapításaira reagálni tud, a jegyzőkönyvre tett észrevétel. Mivel az észrevételt ugyanaz az adóhatóság fogja elbírálni, amely a jegyzőkönyvet meghozta és az első fokú határozatot is ugyanezen adóhatóság fogja kiadni, ezért az eljárás ezen szakaszában valószínűtlen, hogy az adózó jogi érvei elfogadásra kerülnek. Dr. Jalsovszky Pál szerint a jól felépített érvrendszerét ezért az adózónak nem ezen a szinten érdemes előhúznia.

Az észrevételekben célszerű azonban rámutatni az adóhatóság esetleges ténybeli tévedéseire. Másrészt, hasznos taktika lehet és az adóhatóságot hibázásra tudja késztetni, amennyiben az észrevételekben az adózó új információkkal árasztja el az adóhivatalt. Ha ugyanis az adóhatóság az újonnan benyújtott dokumentumokat nem vizsgálja át teljes körűen, úgy a másodfokú eljárásban az adóhivatal határozata eljárási szabálytalanságra való hivatkozással eredményesen lesz támadható.

Hogyan taktikázzunk a fellebbezés során?

Az első fokú adóhatósági határozat fellebbezéssel támadható. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezetője szerint a fellebbezés taktikájának egyik kulcskérdése, hogy nyerhető-e az adott adóügy a másodfokú eljárásban. Amennyiben ugyanis nyerhető, úgy érdemes mindent elkövetni annak érdekében, hogy az adóügyet ezen a szinten lezárjuk. Ellenkező esetben ugyanis egy másodfokú határozat már jogerős és végrehajtható, ami azt jelenti, hogy innentől kezdve az adózónak kell az adót megfinanszíroznia. Ez pedig komoly cash-flow kihatásokkal járhat.

Az ügyvédi iroda tapasztalata szerint ritkán nyerhetők azok az ügyek, amelyekben az adóhatóság az adott szolgáltatás valós jellegét és az arról kiállított számla hitelességét kérdőjelezte meg. A gyakorlatban szintén nem változtatja meg a másodfokú hatóság a határozatot transzferár-ügyekben - már csak azért sem, mert ezen ügyekben az adóhatóság érdekelt abban, hogy minél több bírósági precedenst szerezzen be. Elég esélytelen az adózó pozíciója másodfokon akkor is, ha az adott kérdésben az adóhatóság már a bíróság előtt letesztelt állásponttal rendelkezik.

A tapasztalatok szerint nyerhető azonban az ügy másodfokon, amennyiben az első fokú határozat nyilvánvaló jogi hibát tartalmaz. Ezeket a hibákat a másodfokú NAV általában kiküszöböli. Szintén jók az esélyek akkor, ha a határozat ténybeli ellentmondásokon alapul. Ennek a várható eredménye viszont csak az lesz, hogy a másodfok új eljárás meghozatalára kötelezi az első fokú adóhatóságot, azaz az adóeljárás indul elölről.

Bírósági felülvizsgálat? Vagy felügyeleti intézkedés? Vagy mindkettő?

Mint dr. Jalsovszky Pál rámutatott, a másodfokú határozatot követően az adózónak két lehetőség áll rendelkezésére: vagy bíróság előtt kéri a határozat felülvizsgálatát, vagy azzal szemben felügyeleti intézkedést kezdeményez. Míg a felügyeleti intézkedést 5 éven belül lehet kezdeményezni, addig a bírósági felülvizsgálatból könnyű kicsúszni, hiszen annak beadására egy szűk, 30 napos határidő áll rendelkezésre.

Számos szempont befolyásolja, hogy az adózó melyik úton induljon el. Szolid jogi érvek előreláthatólag a bíróság előtt érvényesíthetők jobban. Amennyiben azonban nemzetgazdasági vagy gazdaságpolitikai érvek is felsorakoztathatók az adózó álláspontja mellett, úgy azok, természetesen az irányadó jogszabályok keretein belül, sokkal inkább a felügyeleti intézkedés keretében, a NAV elnöke vagy a nemzetgazdasági miniszter előtt érvényesíthetők. Az eljárások megtervezésénél figyelni kell azonban arra, hogy a jogszabályok sok szempontból korlátozzák, illetve kizárják a két eljárás párhuzamos vezetésének a lehetőségét.

Az egymillió dolláros kérdés

És végezetül, az egymillió dolláros kérdés: milyen taktikával nyerhet az adózó az adóperben? Soha ne feledjük, szögezi le dr. Jalsovszky Pál, hogy a bíró tényeket és konklúziókat szeret látni, sokkal inkább, mint hosszú jogelméleti fejtegetéseket. Legyünk tehát tényszerűek a beadványainkban. Nem kifizetődő taktika az sem, ha az adózó a NAV álláspontjának a cáfolatára építi fel kereseti kérelmét. Ilyenkor az adózó hamar olyan helyzetben találhatja magát, hogy egy lényegtelen kérdésben folytat mélyreható vitákat, ahelyett, hogy az ügy érdemére koncentrálna.

Bármennyire köteles azonban a bíróság valamennyi elé terjesztett bizonyítékot megvizsgálni és értékelni, tudni kell, hogy a bíró is ember. Egy-egy konzisztens, az érveket összefoglaló beadvány jobban meg tudja győzni a bíróságot, mintha ugyanazok az érvek több anyagban szétszórva kerülnek bemutatásra. Limitált továbbá azon dokumentum hossza is, amit a bíró megfelelő alapossággal be tud fogadni: 5-10 oldalnál hosszabb beadványok a tapasztalat szerint nem érik el a kívánt hatást.

(A Jalsovszky Ügyvédi Iroda és a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara csütörtöki konferenciájáról készült tudósításunk második részét hamarosan közöljük - a szerk.)