Személyiségi jogsértés lehet, ha a közösségi portálon valaki szakmai tudását bírálják

Az ember munkájának, munkával kapcsolatos emberi magatartásának értékelése a személyhez fűződő jogokat érinti, így a közösségi portálokon történő bírálat alkalmas lehet a jó hírnév sértésére, és az embert munkavállalásában, tehát személyiségi értékeinek a kifejtésében, személyiségének az érvényesítésében akadályozhatja – hívta fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Több bírósági döntés is kimondta már Magyarországon, hogy az ember személyiségének egyik legfontosabb megnyilvánulása a munka – fejtette ki elöljáróban dr. Vizi András. Az ember munkájának, munkával kapcsolatos emberi magatartásának értékelése a személyhez fűződő jogokat érinti, alkalmas lehet a jó hírnév sértésére, és az embert munkavállalásában, tehát személyiségi értékeinek a kifejtésében, személyiségének az érvényesítésében akadályozhatja.

Ezért az ember munkájára, munkájával kapcsolatos magatartására vonatkozó jogszabálysértő minősítés nem csupán a munkajogi szabályokat sérti, hanem a polgári jog által védett személyhez fűződő jogok sérelmét is jelenti, ezért polgári jogi személyiségvédelmi eszközök alkalmazására ad lehetőséget.

A kemény bírálat és a jog

A közösségi háló anonimitása sok felhasználót indít arra, hogy kemény bírálatokat közöljön. A véleménynyilvánítás szabadsága miatt bizonyos mértékig el kell tűrni ezeket, de létezik az a szint, ami már személyiségi jogsértést ér el és jogi intézkedést vonhat maga után – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az ember munkájának, munkával kapcsolatos emberi magatartásának értékelése a személyhez fűződő jogokat érinti, így a közösségi portálokon történő bírálat alkalmas lehet a jó hírnév sértésére, és az embert munkavállalásában, tehát személyiségi értékeinek a kifejtésében, személyiségének az érvényesítésében akadályozhatja.

Ez a jó hírnév sérelme

A személyiségi jogokkal kapcsolatos igény alapvető jogainkból ered és a polgári törvénykönyv teszi lehetővé, hogy megsértése esetén felléphessünk az elkövető ellen is. A polgári törvénykönyv szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.

A személyiségi jogok egyik legfontosabbja a jó hírnév, a törvényi szabályozás szerint a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.

Forrás: AFP/Rodrigo Buendia

A Ptk. rendelkezései alapján a hírnévrontás megállapítására az olyan valótlan és a személy hátrányos megítélését kiváltó közlés alkalmas, amely valamely tényállítást vagy véleménynyilvánítást határozottan vagy burkoltan tartalmaz és az ember méltóságát vagy becsületét sérti. A Kúria egyik jelentős döntése szerint az ember méltóságát, becsületét pedig az a vélemény, bírálat, illetve értékítélet sérti, amely kifejezésmódjában indokolatlanul sértő, bántó vagy lealázó.

A másik ember szakmai kompetenciája

A közösségi hálózatok és a szakmai fórumok amellett, hogy lehetőséget adnak a vélemény szabad kinyilvánításának arra is alkalmasak, hogy a szakmai nézeteltérésekből eredő viták színterei legyenek.

Dr. Vizi András szerint megállapítható, hogy más szakmai kompetenciájára vonatkozóan jogsértő az olyan kijelentést, amely hatását tekintve sértőnek minősül. A legtöbbször ez akkor valósulhat meg, ha a véleményekből az a következtetés vonható le, hogy a támadott személy nem rendelkezik megfelelő szakmai tudással és az általa végzett tevékenység szakmailag nem megfelelő.

Emellett azt is vizsgálni kell, hogy a véleménynyilvánítás során használt jelzők indokolatlanul lealázó, sértő hangvételűek-e. Ha az előbbiek alapján megvalósul, akkor a megtámadott személy bírósági úton kérhet elégtételt a közösségi portálon elhangzottak miatt.

Kártérítés s szakmai reputáció okán

Ha a támadás folytán szakmai kompetenciára vonatkozó, sértő megjegyzések láttak napvilágot, azt a joggyakorlat kiemelten súlyos jogsértésnek minősíti, ezért akár kártérítési igénnyel is felléphet a támadott fél, mivel rosszabb esetben a szakmai hírneve reputációja mellett anyagi kára is keletkezhet. Szem előtt tartani tehát, hogy a virtuális tér a mindennapi élet részévé vált, így az ott történtekért felelősséget kell vállalni – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.