Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Március 15.-én életbe lép az új Polgári törvénykönyv, amely lényegesen változtat a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó felelősségi szabályokon. Az újonnan hatályba lépő szabályozás szerint a jövőben a vezető tisztségviselők a tisztségükkel összefüggésben külső feleknek okozott károkért a saját társaságukkal egyetemlegesen felelnek a kárt szenvedett harmadik személyekkel szemben.
Az egyetemleges felelősség alapján az ügyvezetőket akár a társaságot megelőzően is felelősségre lehet vonni. A Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője aláhúzta: az ügyfeleik a vezető tisztségviselők felelősségre vonásának kérdéskörében főként a betéti társaságok beltagjainak másodlagos felelősségével kapcsolatos kérdésekkel keresték fel az irodát, ám az új szabályozás életbe lépésével ez a fajta felelősség még súlyosabban és valamennyi vezető tisztségviselőt fogja érinteni az összes gazdálkodó tevékenységet folytató szervezetnél.
Jelentősen szigorodó felelősségi szabályok
Az új Ptk. jelentősen szigorítja a vezető tisztségviselők felelősségi szabályait, valamennyi jogi személy vezetőjét egységesen vezető tisztségviselőként nevezi meg, mely egyben speciális felelősségi státust is jelent. Az új polgári kódex alapján a vezető tisztségviselők felelőssége az e tisztségükkel összefüggésben külső feleknek, úgynevezett harmadik személyeknek okozott károkért – a korábbi jogfelfogással szemben – a jövőben egyetemleges lesz a társaságukkal – emelte ki dr. Kovátsits László.
A fenti új, egyetemleges felelősség mellett az új Ptk. is megerősíti a korábbi szabályozással egyezően, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
Ebben az esetben a vezető tisztségviselő úgy mentheti ki magát a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
A megállapító felmentvény
A vezető tisztségviselők további jelentős részbeni mentesülését biztosítja az általunk képviselt társaságoknál már évek óta ügyfeleink igényeinek megfelelően kialakított, az új Ptk.-ba immár beépített úgynevezett megállapító felmentvény alkalmazása.
A megállapító felmentvény azt jelenti, hogy a társaság legfőbb szerve vagy a társaság beszámolójának elfogadásával egyidejűleg, vagy – ha a vezető tisztségviselő jogviszony két beszámoló elfogadása között szűnik meg- a két éves beszámoló elfogadása között tanúsítja, hogy a vezető tisztségviselő megfelelően látta el a feladatát.
A társaság legfőbb szerve az ügyvezetővel szemben kártérítési igénnyel kizárólag abban az esetben léphet fel, ha utóbb kiderül, hogy a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények, vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak. A megállapító felmentvényt már más európai országok hatályos szabályozása alapján régóta, az érintettek kölcsönös megelégedettségére ajánljuk és eredményesen alkalmazzuk a mindennapokban – mondta dr. Kovátsits László.
A képviselő egyetemlegesen felel a jogi személlyel
Ha tovább vizsgáljuk a vezető tisztségviselőknek a felelősségét, megállapítható, hogy a harmadik személynek szándékosan történő károkozás esetén, a károsulttal szemben a jogi személlyel a képviselő egyetemlegesen felel.
A harmadik személyek számára többletbiztosítékkal bír, ha a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenységével harmadik személyeknek okozott kárért a társasággal együttesen maga is felelősséggel tartozik, mégpedig azonos módon, sőt bizonyos értelemben a társaságot terhelő felelősség érvényesítése előtt is felelősségre vonható, az egyetemleges felelősségre tekintettel.
A Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás - az e körben hozzájuk forduló megbízók ügyeinek alapján szerzett – tapasztalatai szerint az egyetemleges felelősség súlyos szabályaival és jogkövetkezményeivel szemben az arra való felkészülés, előzetes szerződéses szabályozás nyújt hathatós segítséget.
Ha már bekövetkezett a károkozás
Ha a károkozás már bekövetkezett, akkor a vezető tisztségviselő a kártérítési felelősség alól a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre irányadó szabályok alapján mentheti ki magát. Ehhez azt kell bizonyítania, hogy a magatartása nem volt felróható, tehát úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható.
Az „adott helyzetben általában elvárható” magatartás a polgári jogban egy „szubjektíven objektív” meghatározott magatartásforma. Ez azt jelenti, hogy elsősorban nem az egyénhez viszonyítjuk a felelősség mértékét, hanem azt vizsgáljuk, hogy a vezető tisztségviselők általában milyen fokú gondossággal kötelesek eljárni. Az egyéni szempontok mérlegelésének és értékelésének kizárólag ebben a körben van helye – hangsúlyozta dr. Kovátsits László.
Egy másik lehetősége a vezető tisztségviselőnek a felelősség alóli mentesülésre, ha bizonyítja, hogy a kárt nem látta előre, és nem is kellett előre látnia. Ebben az esetben az okozati összefüggés nem állapítható meg a károkozó magatartás és a kár között, amely – a kár, a jogellenesség és a már említett felróhatóság mellett - a kártérítés érvényesítésének egyik feltétele.
(A Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértőjével készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)
