A bírói gyakorlat is megjelenik a gyermektartás új szabályaiban

A gyermektartás korábbi szabályait az új Polgári Törvénykönyv merőben megváltoztatta, és a kialakult bírói gyakorlatot beépítette azokba – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Az egyik legfontosabb változást a jogszabály azon mondata hozza, hogy a kiskorú gyermektartásra való rászorultságát vélelmezni kell – mutatott rá dr. Bezzegh Edina. Ilyen a korábbi családjogi törvény szerint nem fordulhatott elő, hiszen a különélő szülőt tartásdíj fizetésére kötelezték, függetlenül a két szülő között fennálló esetleges jövedelmi különbségekre tekintet nélkül.

A törvényi módosítások azt is jelentik, hogy az együtt élő szülőnek nem kell bizonyítania, hogy a kiskorú gyermektartásra szorul, a gyermek rászorultságát vélelmezni kell.

Csakhogy ez a vélelem ugyanakkor megdönthető a különélő szülő által, azaz a különélő szülő bizonyíthatja, hogy a gyermek a tartásra nem szorul rá, mivel az együtt élő szülő magas jövedelemmel, vagyonnal rendelkezik, és erre hivatkozással akár mentesülhet a tartásdíj fizetési kötelezettség alól.

Ilyen a korábbi családjogi törvény szerint nem fordulhatott elő, hiszen a különélő szülőt tartásdíj fizetésére kötelezték, függetlenül a két szülő között fennálló esetleges jövedelmi különbségekre tekintet nélkül – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A nagykorúság után is érvényesül a vélelem

A fenti vélelem kiegészül azzal, hogy a rászorultság vélelme a gyermek nagykorúságának betöltése után is érvényesül –, ha középfokú iskolai tanulmányokat folytat. A vélelem felső korhatára 20 év. Tehát ennek betöltését követően a középiskolai tanulmányok folytatása ellenére a bizonyítási teher a gyermeken van.

A tartásdíj összegét a korábbi szabályozás szerint százalékos mértékben állapította meg a bíróság. A százalékos marasztalás azonban megszűnt, azaz: ezen túl nem a kötelezett fizetésének meghatározott százalékában kell a díjat megállapítani, hanem egy meghatározott összegben.

A fix összeg megállapításánál azonban a kötelezett jövedelmének 15-25 százalékát veszik figyelembe. A korábbi szabályozás annyiban volt kedvező, hogy a különélő szülő jövedelmének emelkedésével a tartásdíj is emelkedett.

A folyamatos emelkedés a legtöbb esetben indokolt is, amely a fix összegű tartásdíj megállapítása mellett is megoldható, hiszen a bíróság dönthet úgy indokolt esetben, hogy a tartásdíjat évente indexálja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex mértékével.

Az új Polgári Törvénykönyv a nagykorú gyermekek tartása tekintetében is fontos változásokat hozott. Az a nagykorú továbbtanuló gyermek jogosult a tartásra, akinek tanulóévei folyamatosak, azokban nincs indokolatlan megszakítás, és aki nem érdemtelen – húzta alá dr. Bezzegh Edina.

Mi minősül továbbtanulásnak?

A jogszabály azt is meghatározza, hogy mi minősül továbbtanulásnak. Az új jogszabály szerint az alap- és mesterképzés idejére jár majd a tartás, mert ezeket olyan tanulmányoknak tekinti a jogszabály, amely az önálló életpálya megkezdéséhez szükséges, de a szakirányú továbbképzés már nem tartozik ide. Emellett elismeri a jogszabály valamennyi felsőfokú szakképzésnek minősülő képzést, és tanfolyamot, azaz, az OKJ-s képzéseket is.

Forrás: Thinkstock

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint fontos tudni, hogy a gyermek külföldön végzett felsőfokú tanulmányai idejére is jár a tartás, kivéve, ha igen magas ösztöndíjat kap, amiből képes eltartani magát.

Ma már az is gyakori eset, hogy a gyerekek inkábba a tanulást választják a munka helyett, és egymásra halmozzák az egyes képzéseket, így a tanulás akár 27-28-30 éves korig is kitolódik. Szintén új szabály, hogy a tartás a gyermeket maximum 25 éves koráig illeti meg, ezt követően a szülő csak rendkívül indokolt esetben lesz tartásra kötelezhető. Az, hogy mik lesznek ezek a rendkívül indokolt esetek, a bírósági gyakorlat fogja kimunkálni.

Amiről tudnak, vagy sem a különélő szülők

Sok különélő szülőnek jelentett problémát az is, hogy igazából nem is volt hivatalos tudomása arról, hogy gyermeke továbbtanul, vagy éppen dolgozik, passzív féléven van. Az új jogszabály két szabállyal is rendezi ezt a kérdést.

Egyrészt kimondja, hogy a nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot, azaz az a szülő, akivel gyermeke egyáltalán nem tart kapcsolatot, nem lesz tartásra kötelezett.

A jogszabály továbbá előírja a tanintézményeknek, hogy a szülő kérésére is kiadjanak igazolást a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatban, így nem csak a gyermektől függ, hogy ad-e információt, vagy sem, a szülő közvetlenül az oktatási intézménytől kérhet információt – mondta végezetül dr. Bezzegh Edina.