A munkába járás költségeinek megtérítése

Mit tehet a munkavállaló, amennyiben a munkahelye a lakhelyétől távol, esetleg egy másik megyében található? Van-e arra lehetősége, hogy a munkába járás költségeire megalapozottan igényt tartson-e vagy sem? A munkába járás költségeinek megtérítésének szabályait a D.A.S. JogSzerviz szakértője tekinti át.

A hatályos, 2012. évi I. törvény, azaz a Munka Törvénykönyvének 51.§-a értelmében a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és az irányadó jogszabályok alapján foglalkoztatni (például: munkavédelmi szabályok betartásával).

Ha pedig a felek másként nem állapodtak meg, akkor a köteles a munkavállaló részére a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, így köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel – fejtette ki elöljáróban dr. Burján Zsuzsanna.

A munkába járás, valamint a hazautazás költségei pedig tipikusan ilyen költségek. A két fogalom közötti különbséget, valamint a költségtérítés szabályai már nem a Munka Törvénykönyve, hanem a 39/2010 (II.26.) Kormányrendelet adja meg és rendezi.

Mikor jár a költségtérítés?

Ezek szerint a hazautazás költsége akkor merül fel, amennyiben a munkavállaló lakhelye és a munkavégzés helye eltérő közigazgatási helyen van, és a munkavállaló munkahelyéről legfeljebb hetente egy alkalommal (tipikusan hétvégén, ünnepek alkalmával), vagy amennyiben a beosztása az általános munkarendtől eltér, akkor legfeljebb havonta négy alkalommal, a lakóhelyére, majd onnét a munkavégzés helyére visszautazik.

Tipikusan ilyen az az eset, amikor a munkavállaló állandó lakhelye valamely vidéki városban van, míg a munkáját Budapesten látja el.

A munkába járás fogalma a fentiektől eltér – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A jogszabály szerint, költségtérítés illeti meg a munkavállalót akkor, ha a napi munkába járás közigazgatási határon kívülről történik helyközi, vagy távolsági utazással.

Ugyanígy azonban költségtérítés illeti meg a munkavállalót akkor is, amennyiben a lakóhelye és a munkavégzésének a helye bár egyazon közigazgatási határon belül van (például megyén belül), ám a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.

Rossz hír viszont, hogy amennyiben egy közigazgatási területen belül van a lakhely és a munkavégzés helye (például a fővárosban), akkor a munkáltató nem köteles a munkába járás költségét megtéríteni. Az természetesen más kérdés, ha a munkáltató saját maga úgy dönt, hogy a munkavállalói számára – esetleg béren kívüli juttatás formájában – megtérít a havi bérlet költségét, azonban sajnos erre kötelezni nem lehet.

Milyen költség jár?

A munkáltató elsősorban a közösségi közlekedés költségeit köteles megtéríteni. Ilyen elsősorban a 2-od osztályú vonatjegy, távolsági busz költsége, vagy a menetrend szerint közlekedő hajó, komp költsége, de akár a repülőjegy költsége is. A munkáltató a napi munkába járással, illetve a hazautazással kapcsolatosan a bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 százalékát térít meg – húzta alá dr. Burján Zsuzsanna.

Forrás: MTI/Nagy Zoltán

Sokak számára azonban a munkába járás autóval kényelmesebb, vagy csak ezen a módon oldható meg. Ez utóbbinak, azaz az üzemanyag költségnek az elszámolására is lehetőség van, azonban további, a kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén.

Az üzemanyagköltség térítés akkor jár a munkavállaló részére, amennyiben a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, vagy a munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést, illetve, ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, fogyatékossága miatt nem képes a tömegközlekedési járművet igénybe venni. Ez utóbbi esetben, amennyiben a mozgáskorlátozott személyt hozzátartozója szállítja, az ő üzemanyagköltségét is igényelni lehetséges.

Ez utóbbi elszámolása jelenleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján történhet, így a munkavállaló jelenleg 9 forint megtérítését kérheti kilométerenként. Legyen szó bármelyik elszámolási formáról, amennyiben annak megtérítésére tart igényt a munkavállaló, úgy azt igazolnia kell a munkáltatója számára. Ez vagy a bérletszelvényekkel, vagy a jegyek másolataival, illetve az üzemanyag elszámolással történhet – mutatott rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.