Az új polgári kódex az öröklési jogban is fontos változásokat hozott

34 ezer nyugdíjas fog tudni pihenni idén nagyon méltányos önrésszel, szinte ingyen

Az új Polgári törvénykönyv életünk számos területén hozott kisebb, nagyobb változásokat, ezek a változások az öröklési jogot is érintik – mondta el a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője az Origónak. Így változtak a végrendeletekre, az özvegyi jogra, az ági vagyonra, a kitagadási okokra, a kötelesrészre, vagy a tartási szerződésre vonatkozó szabályok – hangsúlyozta dr. Kapetz Mónika.

Az emberek nem szívesen gondolnak arra, hogy életük egyszer véget ér, azonban a családi viszonyok bonyolultabbá válása, többszöri házasságkötések révén, egyre inkább fontosabbá válik az, hogy az emberek végiggondolják, kiket és hogyan kívánnak részesíteni haláluk esetén a vagyonukból.

A vagyon köre is változott, ma már nem csak ingatlan, vagy autó tartozhat bele az ingóságok mellett, hanem értékpapírok, üzletrészek is – mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Változások az öröklésben

Az új Ptk. az öröklés terén is hozott újdonságokat. A hatálybalépés kapcsán azt fontos szem előtt tartani, hogy végrendelet esetén a végrendelet keletkezésekor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni, így a 2014. március 15. napja előtt kelt végrendeletekre a régi Ptk. szabályai az irányadók akkor is, ha az örökhagyó március 15-e után hunyt el.

Arról már sokat hallottunk, hogy az özvegyi jog korlátozottá vált, immár nem a teljes hagyatékra illeti meg özvegyi haszonélvezeti jog, hanem csak az örökhagyóval közösen használt lakás, valamint annak berendezési és felszerelési tárgyaira. Ezeket meghaladóan az özvegy egy gyermekrésznyit örököl.

Dr. Kapetz Mónika szerint azt majd a gyakorlat fogja eldönteni hosszabb idő múlva, hogy az így keletkező közös tulajdon kevesebb jogvitát eredményez-e, mint a régi Ptk. szabályai. Az özvegyi jog kapcsán fontos módosítás az is, hogy az özvegy új házasságkötése nem szünteti meg az özvegyi jogot, így megszűnik az a kényszerhelyzet, hogy az özvegy anyagi megfontolásból élettársi kapcsolatban éljen.

Amennyiben az örökhagyó leszármazó nélkül hal meg, akkor nem mindent az özvegy fog örökölni akkor, ha még életben vannak az örökhagyó szülei. Ilyen esetben az özvegy örökli a közös lakást és a berendezési tárgyakat, míg a többi vagyon egyenlő arányban oszlik meg a szülőpár és az özvegy között, ha csak az egyik szülő él, akkor a másik szülő 25 százalékán is egyenlő arányban osztozik az özvegy és a másik szülő.

Ági vagyon, kitagadási okok

Ági vagyon esetén – olyan vagyon, amit az örökhagyó a felmenőitől vagy a testvérétől ingyenesen kapott – az új Ptk. már akként rendelkezik, hogy ha az ági vagyon értékestéséből befolyt összegből másik vagyontárgyat vásárol az örökhagyó, akkor az is ági vagyonnak minősül, nem veszti el e jellegét.

A jogalkotó szélesítette azt a családi kört, ahonnan örökölhetünk, lehetővé vált a másod-unokatestvérek utáni öröklés is azáltal, hogy a jogalkotó az oldalági öröklést a dédszülők leszármazóira is kiterjeszti.

A kitagadási okok köre bővült, például az örökhagyó kitagadhatja a nagykorú gyermekét annak durva hálátlansága esetén. Mivel a durva hálátlanságot a jogalkotó nem definiálta, a joggyakorlatra vár ennek kidolgozása. Nyilvánvalóan nem lehet majd általánosan alkalmazható mércét felállítani, minden ügyben a konkrét körülményeket kell majd a bíróságnak mérlegelnie.

Ki lehet továbbá tagadni azt is, aki a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá. Ennek tartalommal megtöltése ugyancsak a bírói gyakorlatra vár.

Kötelesrész, tartási szerződés, végrendelet

A jogalkotó csökkentette a kötelesrész – a leszármazó, házastárs, szülő akkor is örököl valamennyit, ha a végrendelet mást jelöl meg örökösként, azonban végintézkedés hiányában törvényes örökös lenne – mértékét, korábban annak a fele illette meg, amely törvényes öröklés címén illette volna meg, az új Ptk. ezt harmadban jelöli meg.

Az új Ptk. alapján rosszabbul járhat, aki tartási, életjáradéki, öröklési vagy gondozási szerződést köt abban az esetben, ha az örökhagyó a szerződéskötéstől számítva 2 éven belül meghal, és az a szolgáltatás, amit a haláláig nyújtottak neki, nem fedezi azt, amit kapnának örökségként – figyelmeztetett a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Ebben az esetben ugyanis a különbözet a kötelesrész alapja lesz. A jogalkotó ezzel a megoldással próbálta meg az ezen szerződésekhez kapcsolódó szerencse elemet és a törvényes örökösök érdekeit egyensúlyba hozni.

Forrás: AFP/Bengt Olof Olsson

A házastársak immár közös végrendeletbe, ugyanabba az okiratba foglalhatják a végintézkedésüket, melyre korábban nem volt lehetőség.Ebben az esetben ugyanis a különbözet a kötelesrész alapja lesz. A jogalkotó ezzel a megoldással próbálta meg az ezen szerződésekhez kapcsolódó szerencse elemet és a törvényes örökösök érdekeit egyensúlyba hozni.

A végrendelet megtámadására vonatkozó szabályozás is módosult. A megtámadás joga öt év alatt elévül, míg korábban határidő nélkül lehetett megtámadni a végintézkedést. Fontos változás, hogy a megtámadási nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát, a bíróság csak ebben a körben fogja lefolytatni az eljárást.

A bírói jogalkalmazásra vár

Az öröklési jog szabályai nagyon régóta voltak változatlanok a magyar jogban, azonban a fenti módosításokból levonhatjuk azt a következtetést, hogy a jogalkotó az öröklési szabályozást is igyekezett hozzáigazítani a megváltozott családi és társadalmi viszonyokhoz, az alapintézmények megtartása mellett.

Az is megállapítható azonban, hogy az új rendelkezések egy részének tartalommal való megtöltése a bírói jogalkalmazásra vár – utalt rá végezetül dr. Kapetz Mónika.