Kártérítés a tömegközlekedési jármű használata során szerzett sérülésért

Az utasoknak a tömegközlekedési jármű használata során szerzett sérülésük, vagyoni káruk esetén a kártérítési igény pozitív elbírálásának csupán minimális előfeltétele, hogy váltottak és kezeltettek-e a menetjegyet, illetve volt-e bérletük – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Vágány Tamás leszögezte: azt is megvizsgálják, hogy az utasok maguk is közrehatottak-e a kár bekövetkeztében. Mindezen felül, bizonyítaniuk kell azt is, hogy valóban az adott járaton, valóban abban az időpontban és úgy következett be a káruk, ahogy azt bejelentették.

A tömegközlekedési eszköz szabályszerű igénybevétele során csaknem minden esetben biztosítottá is válunk egyúttal – fejtette ki elöljáróban a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Az utasbiztosításnak ez a nagyon speciális válfaja fedezet nyújt a baleset következtében előálló költségekre, tovább igényelhető bizonyos fájdalomdíj is.

Ám ennek feltételei vannak – emelte ki dr. Vágány Tamás. Aki egy közlekedési baleset, vagy váratlan közlekedési esemény során megsérül, jól teszi, ha megőrzi lélekjelenlétét és megtesz bizonyos óvintézkedéseket. A kártérítés, illetve a biztosító helytállása sajnos egyáltalán nem magától értetődő, ahogyan azt talán sokan gondolnák. A közlekedési vállalatok és biztosítóik ugyanis minden egyes bejelentést igen alaposan megvizsgálnak.

Csalás vagy a kötelezettség alóli kibúvás?

Ha a kárvallott utas a bejelentését, különös tekintettel a káresemény helyére, idejére, körülményeire vonatkozóan nem tudja kellően hitelesen igazolni, akkor könnyen előfordulhat, hogy igényét elutasítják. Miért? A hivatalos magyarázat természetesen a biztosítási csalások, visszaélések elleni fellépés. Más olvasatban azonban a kötelezettségek alóli kibúvásról van szó.

A tömegközlekedési jármű használata során szerzett sérülésünk, vagyoni kárunk esetén a kártérítési igény pozitív elbírálásának csak a minimális előfeltétele, hogy váltottunk és kezeltettük a menetjegyet, illetve volt bérletünk.

Azt is megvizsgálják, hogy magunk közrehatottunk-e a kár bekövetkeztében – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Így például megvizsgálják, hogy kapaszkodtunk-e. Megvizsgálják azt is, hogy akkor szálltunk fel- vagy le, amikor az megengedett. Mindezen felül, bizonyítani kell, hogy valóban az adott járaton, valóban abban az időpontban és úgy következett be a kárunk, ahogy azt bejelentettük.

Megtörtént eset, hogy az utas kezét és táskáját a csukós busz hátsó ajtajával figyelmetlenül összezáró sofőrnek a károsult nem jelezte a balesetet, szemtanúk adatait nem írta fel, és amikor másnapra összeszedte magát és bejelentést tett, már késő volt, igényét teketória nélkül elutasították bizonyítottság hiányában.

Jelzés haladéktalanul

Amennyiben lehetőségünk van rá, haladéktalanul jelezzük a káreseményt a járművezetőnek, ha kell, utastársaink segítségével, és vetessük fel a helyszíni jegyzőkönyvet. Ellenőrizzük, volt-e kamera a járművön vagy az állomáson. Ezen felül rendkívül hasznos lehet későbbi jogvita esetén a szemtanú(k) vallomása, ezért cseréljünk telefonszámot azzal, aki ezt vállalja. A lélekjelenlét megőrzése rendkívül kifizetődő lehet számunkra – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A lehető legrövidebb időn belül

A kárbejelentést a lehető legrövidebb időn belül írásbeli formában - igazolható módon, azaz személyes benyújtás esetén átvétellel, postai feladás esetén pedig ajánlott, tértivevényes feladással - meg kell tenni. A károsultnak igazolnia kell azt, hogy jogszerűen vette igénybe a tömegközlekedési szolgáltatást, azaz praktikusan csatolnia kell az ezt igazoló érvényes menetjegyet, vagy bérletet is.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Minden biztosítási kárrendezésnél, illetve kártérítési igényérvényesítésnél, a biztosítottnak, a károsultnak kell tudnia igazolnia azt, hogy egyrészről jogszerűen vette igénybe a szolgáltatást, másrészről, hogy balesetet szenvedett, harmadrészről pedig, hogy ennek következtében kára keletkezett.

Ha a biztosító elutasítja az igényt

Amennyiben a biztosító az igényt elutasítaná, akkor a valódi kártérítési igényérvényesítést a károkozó személlyel szemben lehet kezdeményezni.

Ha ez a személy a közlekedési társaság gépjárművezetője (mert például, a szabálysértési felelősségét a hatóság megállapította), akkor a kárigényt az ő munkáltatójával, azaz a közlekedési vállalattal szemben lehetséges érvényesíteni, mivel a munkavállaló által okozott károkért a károsult irányába a munkáltató tartozik helyt állni. Abban az esetben azonban, ha egy másik gépjármű sofőrjének volt felróható a baleset, akkor a kárigény az ő felelősségbiztosítójával szemben terjeszthető elő.