Parlament előtt a fogyasztói kölcsönszerződések törvénye

Budapest, 2014. szeptember 15. Orbán Viktor miniszterelnök felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. szeptember 15-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Az igazságügyi miniszter benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely módosítja a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvényeket.

Fogyasztó kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között 2004. május 1. napja és 2014. július 26. napja között létrejött deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett), vagy forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés, ha annak részévé árfolyamréssel kapcsolatos vagy egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő kikötést is tartalmazó általános szerződési feltétel vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vált.

Fogyasztói kölcsönszerződésnek tekinthető továbbá az ugyanezen időtartamban létrejött deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés, ha az előbb hivatkozott kikötéseket tartalmaz.

A jogegységi törvény

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó, az intézmény jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény, ismertebb nevén a jogegységi törvény, felállította a fogyasztói kölcsönszerződések részévé vált általános szerződési feltételek egyoldalú kamatemelést, költség-, illetve díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötései vonatkozásában a tisztességtelenség törvényi vélelmét.

Az alkalmazás megkönnyítésével, az elszámolás zökkenőmentességével indokolta az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a fogyasztói kölcsönszerződésekkel összefüggő törvény módosítását 2015. február 18-án az Országgyűlésben.

A mostani módosítás célja

Répássy Róbert szerint a javaslat elsődleges célja, hogy kiegészítse az elszámolási törvénynek a közérdekű keresettel indított perekre vonatkozó szabályait, továbbá pontosítja a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyes magánjogi törvények rendelkezéseit, a jogalkalmazói visszajelzések alapján.

Az államtitkár elmondta, hogy a módosítás rögzíti a nemzeti bank felhívása alapján szükséges adatszolgáltatás tartalmi, formai követelményeit, valamint az eljárási mechanizmust segítő, az igényérvényesítést hatékonyabban biztosító eljárási szabályt vezet be a közérdekű keresettel indított perekre vonatkozóan.

A javaslat több ponton módosítja a polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvény, amelyben például a kamatfizetési kötelezettség értelmező szabállyal egészül ki

Hatszor foglalkozott velük az Országgyűlés

Az Országgyűlés az előző és a mostani ciklusban hatszor foglalkozott a devizahitelesek problémáival. Felidézte: a többi között döntöttek a végtörlesztésről, az eszközkezelő felállításáról, a bankok elszámoltatásáról, a fair bank szabályairól, a forintosításról.

Forrás: MTI/Soós Lajos

Az államtitkár elmondta: valóban nem törölték el a devizahitel szerződéseket, mert akkor az eredeti állapotot kellene helyreállítani, miszerint a banknak van pénze, a szerződőnek meg nincs lakása. Közölte, most azért korrigálják a törvényeket, hogy a bankfelügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank érdemi keresetindítási lehetőséget kapjon.

Az MNB vonatkozó rendeletei

Korábban megírtuk, 2014. november 8-tól hatályos a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének rendelete, melyeket azon fogyasztói kölcsönszerződések esetében kell és lehet alkalmazni, mely megfelel a rendeletben meghatározott két feltételnek.

Az első feltétel: egyrészről annak a feltételnek kell megfelelni, hogy a fogyasztónak nincs és a kölcsönszerződés fennállása alatt sem volt a kölcsönszerződésből származó fizetési késedelme, azaz a kölcsönbevevő mindig időben fizette az esedékes részleteket.

Másrészről pedig annak kell megfelelni, hogy a fogyasztó nem áll és a kölcsönszerződés fennállása alatt sem állt fizetéskönnyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt, azaz a kölcsönszerződés eredeti feltételeihez képest nem fizet vagy fizetett kevesebb részletet – fejtette ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Kapetz Mónika.