A vasárnapi nyitva tartással kapcsolatos jogi tudnivalók

Március 15-től lép hatályba a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, gyakori kérdéseket és válaszokat, amelyek érintik a fogyasztókat és vállalkozásokat egyaránt, illetve az Origó is áttekintette a vonatkozó jogi környezetet.

A törvény hatálya a kiskereskedelmi tevékenységre tejed ki, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják.

Mit jelent a vasárnapi munkavégzés tilalma? Az üzletek kiskereskedelmi napokon 6 óra és 22 óra között tarthatnak nyitva, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell lenniük.

Minden üzlet az adventi vasárnapokon 6 óra és 22 óra, december 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra, továbbá minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 6 óra és 22 óra között nyitva tarthat – mondja a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.

Kire nem vonatkozik a jogszabály, így a vasárnapi zárva tartás tilalma?

Gyógyszertárakra, nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzletekre, vasúti és autóbusz pályaudvarok területén kialakított üzletekre, egészségügyi intézmények területén megvalósuló kereskedelmi tevékenységre, piacokra, vásárokra, üzemanyagtöltő-állomásokra.

Továbbá: kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre, szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre, vendéglátásra, világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységre.

Milyen kivételek vannak még?

Kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet kiskereskedelmi napokon 5 óra és 22 óra, vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között nyitva tarthat.

Újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 6 óra és 12 óra között nyitva tarthat.

A sportlétesítményekben üzemelő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak.

Mi történik a kisboltokkal?

Az az üzlet, amelynek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárva tartási időszakban is nyitva tarthat, ha az általános zárva tartási időszakban kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.

El lehet térni a törvénytől, vagy ez a végleges helyzet?

Kormányrendelet az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek nyitva tartására eltérő szabályokat is megállapíthat. Egyelőre nincs ilyen kormányrendelet.

Kiterjed a tilalom az online áruházakra is?

A törvény hatálya kiterjed az online áruházakra is oly módon, hogy az ügyfél on-line felületen megrendelheti a számára szükséges terméket, ugyanakkor annak kiszállítása 22 és 6 óra között, valamint munkaszüneti és vasárnapi napokon nem történhet meg – összegzi végezetül a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.

További jogi kérdések

Korábban felmerültek azzal kapcsolatos kérdések is, hogy a bevásárlóközpontok bérlői jellemzően egy forgalom arányos és egy fix díjból álló kombinációban fizetik a bérleti díjakat. Feltéve, hogy a szerződés alapján a forgalomarányos bérleti díjfizetéshez elvárt forgalom reális mértékű, a forgalomarányos bérleti díj önmagában legalábbis részben megoldást nyújthat a kérdésre.

Forrás: Thinkstock

A vasárnapi zárva tartás előírása nem alapoz meg egy automatikus bérleti díjcsökkentési igényt a bérlőknek, hanem a bérleti díj csökkentését csak arra tekintettel kérhetnék, hogy a szerződés változása nyomán gazdasági hátrányt szenvednek el.

Ennek az igazolására a bérlők valószínűleg bemutatják majd, hogy a szerződések megkötésekor azzal számoltak, hogy az árbevételüket hét nap alatt kereshetik még és az egy kiesett nap önmagában veszteséget okoz nekik.

Ennek alátámasztására pedig érvelhetnek például azzal, hogy a vasárnapi költések egy része jó eséllyel elveszik számukra, mivel a vásárlók az interneten vagy külföldön fogják a termékeket beszerezni valamint a plázákban előforduló ötletszerű vásárlók vásárlásaitól is elesnek.

Szintén érvelhetnek azzal, hogy az új törvény számos kivételt tartalmaz, ami az egyenlő versenytől fosztja meg őket a kivételezett üzletekkel és ennek a piac eltérítő hatásnak is kárvallottjai lehetnek.

Ezen túlmenően a legtöbb kereskedelmi ingatlan finanszírozott és a megkötött hitelszerződések általában a bank jóváhagyásához kötnek minden bérleti szerződésmódosítást.