Így fog működni a családi csődvédelem jogintézménye

Family in drawing-room, sad couple sitting in sofa, man with hand over his eyes, two children playing in background.

A családi csődvédelem önkéntesen lesz választható, az eljárásra a hitelezők senkit nem kötelezhetnek majd, bevezetése pedig két lépcsőben történik. A magáncsőd lényege, hogy az adós számára elengedik a tartozása egy részét, amennyiben betartja a mellé rendelt vagyongazda feltételeit.

A két lépcső azt jelenti, hogy idén ősztől azok a családok választhatnák a csődvédelmet, amelyek kritikus helyzetben vannak, netán az ingatlanjukat már kijelölték végrehajtásra. Jövő ősztől pedig valamennyi adós.

Hosszú évek óta időről időre felröppen a hír, hogy készülőben a magáncsődről szóló törvény, a családi csődvédelemmel foglalkozó jogszabály, most úgy tűnik, a jogszabályt még a mostani tavaszi ülésszakban elfogadhatja a Parlament.

Magáncsőd Európában

Több nyugat-európai államban az úgynevezett magáncsőd intézménye ad lehetőséget arra, hogy a magánszemélyek szabadulhassanak az eladósodottság okozta pillanatnyi válsághelyzettől, miként arra is módot nyújt, hogy velük szemben is lehessen csődeljárást kezdeményezni.

A magáncsőd Európában mára gyakori megoldásként alkalmazott eljárás. 1984-ben Dánia, majd ezt követően a 80-as években az Egyesült Királyság és Franciaország is bevezette szabályrendszerébe.

A 90-es években ez a jogintézmény továbbterjeszkedett az európai államok körében, így Svédország, Ausztria, Németország, Hollandia és Belgium törvényhozása is élt a lehetőséggel. 2004-ben az EU-hoz csatlakozott tíz állam közül elsőként Csehország vezette be 2008-ban.

Lefölözési eljárás

A magáncsőd lényege, hogy az adós számára elengedik a tartozása egy részét, amennyiben betartja a mellé rendelt vagyongazda feltételeit. A késedelmes törlesztő előbb megpróbál megállapodni hitelezőivel, majd ha ez nem jön össze, akkor egy úgynevezett lefölözési eljárás indul. A megállapodás menete a törvény alapján menne végbe, nem pedig a bank által kialakított feltételek szerint.

A kirendelt pénzügyi biztos számba venné a családi csődbe kerültek értéktárgyit és a befolyó jövedelmeit, és arról is dönt, hogyan osszák be a jövedelmeket és mit adjanak el a meglévő vagyontárgyakból.

Érvek és ellenérvek

A hazai médiában több helyen is megjelent, hogy a magáncsőd bevezetését azért nem javasolják az illetékesek, mert az adósok azt egyfajta hitelamnesztiaként, vagy adóskonszolidációként értelmeznék, és nem szolgálná a kellő nevelői funkciókat.

A második főbb kifogás-csoport, hogy a jelenleginél jóval nyugodtabb gazdasági környezet szükségeltetne, és a gazdasági válság elmúltával lehetne érdemi lépéseket tenni a jogintézmény hazai megteremtése érdekében.

Forrás: Photononstop/Sylva Villerot

A harmadik érv többnyire az, hogy az érintettek olyan rossz helyzetben vannak, hogy az átmeneti haladék után végül csak a végrehajtás rémével kellene szembenézniük.

A családi csődvédelem elsősorban azoknak jelentene segítséget, akiknek néhány millió forintos tartozásuk van, ám a tartozás mértéke meghaladja a vagyonukat és a várható jövedelmüket. Egy szakértőkből álló csapat segítené a családok gazdálkodását. Pénzügyi tervet állítanának össze, majd megállapodnának a hitelezőkkel az adósság egy részének elengedéséről is.

A hitelezők ma is sokszor 30-40 százalékos értéken eladják faktoring cégeknek a behajthatatlan hiteleket, a cégek pedig az adósság 100 százalékát követelik a családoktól.

A jelenlegi állás szerint a jogszabályt még a mostani tavaszi ülésszakban elfogadhatja a Parlament.