Akadnak munkakörök, ahol munkavállalók előre meghatározott anyagot, árut kezelnek, annak hiánytalan tartalmáért felelősséggel tartoznak. Természetes reakció a munkáltató részéről, amennyiben az anyagban, áruban hiány keletkezik, és annak megtérítését követeli a munkavállalótól – fejtette ki dr. Kiss Szilvia.
E körben fordulhat elő, hogy a munkáltató akként kívánja a hiányt kiegyenlíteni, hogy annak eszmei értékét fokozatosan levonja a felelősnek vélt munkavállaló béréből. A munkajogi szabályozás szerencsére meghatározza a munkáltató ezen intézkedésének határait és korlátait.
Ezt mondja a törvény és a jog
Ismeretes a Munka Törvénykönyvében a leltárfelelősségi megállapodás jogintézménye. A jogintézmény törvényi szabályozása pontosan meghatározza, hogy milyen esetben felel a munkavállaló a leltárban keletkezett hiányért, illetve, hogy milyen jelentőséggel bír a megállapodás.
Elsődleges feltétele a felelősség megállapíthatóságának, hogy a leltáridőszakra a munkavállalónak legyen érvényes, írásba foglalt leltárfelelősségi megállapodása. A megállapodásban tisztázni kell a leltári készlet azon körét, melyért a munkavállaló felelősséggel tartozik majd.
Amennyiben több munkavállaló kezeli a leltári készletet, érdemes csoportos leltárfelelősségi megállapodást kötni – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Leltárhiány és készlethiány
Fontos különbség van leltárhiány és készlethiány között, nem minden készlethiány minősül ugyanis leltárhiánynak. A leltárhiány egyik feltétele, hogy az csak szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban – vagyis a leltári készletben – keletkezhet. Hiába van tehát megállapodás, ha nem történt meg a szabályszerű átadás-átvétel, a felelősség sem állapítható meg.
Dr. Kiss Szilvia szerint hangsúlyozandó kitétel a meghatározásban, hogy a leltárhiány csak ismeretlen okból keletkezhet. Nem lehetséges tehát annak megállapítása, amennyiben ismert okból, például lopásból, vagy károkozás miatt jött létre.
A leltárhiány mértékét illetően meg kell haladnia az úgynevezett forgalmazási veszteséget, mely a készletben való természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség, melynek elszámolható mértékét a munkáltató határozza meg.
A leltárhiányt a munkáltató nem állapíthatja meg „hasra ütésszerűen”, azt kizárólag a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján lehetséges megállapítani.
A felelősség megállapítása
Még abban az esetben sem lehet a munkavállaló felelősségét megállapítani, amennyiben az összes fenti feltétel teljesült, de legalább a leltáridőszak felében nem az adott munkahelyen végzett munkát a munkavállaló – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Abban az esetben pedig, ha a leltári készletet egyébként nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelős munkavállaló írásbeli hozzájárulása kell a nem felelős munkavállaló adott munkakörben történő foglalkoztatásához.
Ha előfordul tehát, hogy egy cégnél a raktári készlet egy része eltűnik, és nem derül ki, hogy ki a felelős, leltárfelelősségi megállapodás sem készült, majd a munkáltató ígéretet tesz arra, hogy az összes dolgozó következő havi béréből egyenlő arányban fog levonást eszközölni, jogellenesnek minősül.
Csak a leltárfelelősségi megállapodás alapján felelősségre vonható személlyel szemben támaszthat követelést, követelését pedig főszabály szerint 60 napon belül, írásban kell közölnie az illető személlyel.
Továbbá, ahogyan fentebb említettük, a munkavállaló béréből csak jogszabály, illetve végrehajtható bírósági, hatósági határozat alapján van helye levonásnak, vagy a munkavállaló hozzájárulása illetve előlegnyújtásból eredő követelés esetén – mondta végezetül dr. Kiss Szilvia.