A fogyasztói szerződések „apró betűs” rendelkezéseinek kérdései (1. rész)

magyar nemzeti bank

Napjainkban tömegesen köttetnek fogyasztói szerződések, melyekre a szolgáltató fél (vállalkozás) által kidolgozott és alkalmazott általános szerződési feltételek vonatkoznak. Ezen feltételek (amit a hétköznapi nyelv hajlamos „apró betűs rész”-nek nevezni) esetenként tartalmazhatnak (és sajnos olykor tartalmaznak is) olyan rendelkezéseket, melyek tisztességtelennek minősülnek a fogyasztó féllel szemben – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában, most az első részt olvashatja.

Dr. Merics Lajos kifejtette: az európai jogfejlődés eredményeképpen a fogyasztóvédelem immár központi szerepet játszik az általános szerződési feltételek szabályozásában is, ez tükröződik a Ptk. vonatkozó rendelkezéseiben.

A fogyasztó fogalmát a törvény a következőképpen határozza meg: „szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy”. E meghatározás egyértelműsíti a korábbi törvény alapján a bírósági gyakorlatban néha még vitatott kérdést, nevezetesen, hogy lehet-e bizonyos esetekben jogi személyt fogyasztónak tekinteni.

Szigorúbb szabályok érvényesülnek

A hatályos törvény szerint nem, mivel fogyasztói szerződésnek csak az a jogviszony minősülhet, amely a fogyasztó (természetes személy) és egy vállalkozás (nem természetes személy) között jön létre. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a fogyasztói szerződések esetében szigorúbb szabályok érvényesülnek a fogyasztó fél érdekeinek fokozott védelme okán – emelte ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Az Európai Bíróság gyakorlata szerint az úgynevezett „mintafogyasztóval szembeni elvárás” egy átlagosan informált, figyelmes és értelmes átlagfogyasztótól elvárható magatartást vesz alapul. Ezt tartja szem előtt a Bíróság, amikor egy kifogásolt rendelkezést vizsgálva határozza meg, hogy annak megértése, jelentőségének megítélése elvárható-e a fogyasztóktól általában.

Napjainkban tömegesen köttetnek fogyasztói szerződések, melyekre a szolgáltató fél (vállalkozás) által kidolgozott és alkalmazott általános szerződési feltételek vonatkoznak. Ezen feltételek (amit a hétköznapi nyelv hajlamos „apróbetűs rész”-nek nevezni) esetenként tartalmazhatnak (és sajnos olykor tartalmaznak is) olyan rendelkezéseket, melyek tisztességtelennek minősülnek a fogyasztó féllel szemben.

A gyakorlatban a bíróságoknak hivatalból kell észlelnie, hogy egy per alapját képező jogviszony fogyasztói szerződésnek minősül-e. Kétség esetén a szerződés fogyasztói jellegének a bizonyítása a fogyasztót terheli.

„Fekete és szürke lista”

A jelenleg hatályos törvény külön szerkezeti egységben nevesíti a fogyasztói szerződések tisztességtelen szerződési feltételeire vonatkozó szabályait. Ezeknek két fajtáját különíti el a jogszabály, az egyik az úgynevezett „feketelistás” rendelkezések, melyek feltétlenül tisztességtelennek minősülnek.

A másik fajta, úgynevezett „szürke listás” rendelkezések, melyek az ellenkező bizonyításig tisztességtelennek minősülő szerződési feltételek. Ezek példálózó felsorolásban szereplő, tehát nem kizárólagos rendelkezések.

Forrás: AFP/Robert B. Fishman

A tisztességtelen feltétel alkalmazását a bíróság hivatalból köteles vizsgálni, ilyen esetben a jogkövetkezmény a semmisség az adott feltétel tekintetében (tehát nem maga a szerződés semmis, csak az adott feltétel) – utalt rá dr. Merics Lajos.

Amennyiben a vizsgálat során a bíróság arra a megállapításra jut, hogy a kikötés tisztességtelen, akkor mellőzi a feltétel alkalmazását, kivéve, ha ezt a fogyasztó - miután a bíróság felhívta rá a figyelmet – ellenzi. A tisztességtelen feltételt alkalmazó fél az általa alkalmazott feltétel semmisségére nem hivatkozhat.

(A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)