Vágólapra másolva!
A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda az Origón cikksorozatot indít a fehérgalléros bűnözés és a compliance rejtelmeiről. Az iroda szakértői a jövőben rendszeresen megjelenő írásaikban bemutatják és elemzik a fogalmak mibenlétét, a gazdasági-üzleti életre gyakorolt hatásaikat, a lehetséges fellépési lehetőségeket és az ezzel kapcsolatos jogszabályi környezetet. Dr. Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársa a sorozat első részében a fehérgalléros bűnözés világába vezeti be az olvasókat.
Vágólapra másolva!

Kezdjük az elején: mitől fehér az a bizonyos gallér? Klasszikus értelemben az úgynevezett fehér gallér a szellemi munkát, míg az úgynevezett kék gallér a fizikai munkát végzőkre utal. Ha e két fogalom eredetére gondolunk, ezek a társadalom megosztottságára is utaltak, mivel fizikai munkát az alsóbb osztályból származó, betanított- vagy segédmunkások, míg szellemi munkát a középosztály és az annál gazdagabb réteg végzett, hiszen az iskoláztatást csak a vagyonosabb rétegek engedhették meg maguknak.

A fehérgalléros kifejezés máig megmaradt a köznapi beszédünkben, és olyan emberekre utal, akik komoly presztízzsel – esetleg hírnévvel is – rendelkeznek, nagyvállalatok élén, magas beosztásban dolgoznak, jelentős gazdasági tranzakciókat és ez által pénzmozgásokat követnek figyelemmel – mutatott rá a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

Hogy jön ide a bűnözés?

Bűncselekményt természetesen bárki elkövethet, így a szegény és a gazdag, a tanult és a tanulatlan, a kék- és a fehérgalléros egyaránt. Más kérdés, hogy egyes egymástól jól elkülöníthető elkövetői csoportokra más és más jellegű bűncselekmények elkövetése a jellemző.

A fehérgalléros bűnelkövetőt elsősorban a betöltött pozíciója – ami alatt utalunk arra a hatalomra, avagy befolyásra, amivel egyes cégek pénzügyei felett rendelkezhet – különbözteti meg a többi elkövetőtől.

Vélhetően éppen ez a hatalom az, ami "megrészegíti" ezen elkövetőket, amikor feléled bennük a vágy a további gazdagodás felé. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy az elkövetési környezet is merőben eltér egy klasszikusnak mondható zsebtolvajétól, hiszen itt egy adott vállalat gazdasági-üzleti környezete ad lehetőséget a bűnözésre – hangsúlyozta dr. Bognár Alexandra.

Az imént említett zsebtolvajra könnyen meg tudunk haragudni, hiszen közvetlenül találkozunk vele, közvetlenül minket ér egy esetleges inzultus és szinte rögtön észrevesszük, ha nyoma veszett a telefonunknak, pénztárcánknak, netán az egész táskánknak. Nem ennyire egyértelmű azonban, hogy egy milliárdos értékű adócsalás vagy egy-egy jelentősebb mértékű korrupciós ügylet is ugyanúgy a mi zsebünkből vesz ki, méghozzá jóval többet.

Kinek és mekkora károkat okozhat a fehérgalléros bűnözés?

A fehérgalléros bűnözésre azért is (lenne) érdemes jobban odafigyelnünk, mert milliárdos összegű károkat okoz. Szemléltetésképpen nézzük meg a korrupció okozta összegszerű veszteségeket. Uniós szinten, a tagállamok megtermelt vagyonának 1 százaléka folyik el korrupciós ügyletekre, ami 2014-ben 120 milliárd eurót, vagyis mintegy 36.000 milliárd forintot jelentett. Ez az összeg Magyarország 2016. évi költségvetési bevételének közel a háromszorosát (!) teszi ki.

A korrupción túl vizsgálhatnánk azt is – állítja a szakértő – hogy például az adócsalások mekkora kárt okoznak az államnak. De lássuk be, az állammal szemben viszonylag ritkán érzünk sajnálatot. Érdekes módon tehát, kevésbé ítéljük el az olyan elkövetőket, akik az államot – illetőleg a közvagyont – károsítják, esetenként még azt is mondhatnánk, hogy rokonszenvezünk velük, hiszen … ki az, aki nem DiCaprionak szurkolt a Kapj el, ha tudsz című filmben?!

Nézhetjük a dolgot azonban a magánszektor oldaláról is. Egy-egy kétes üzlet megkötésével (mellyel a cégvezető a saját kontójára forgathat vagyontömegeket) vagy egy nagyobb horderejű adatlopással egy cég életét mintegy pár kattintással végérvényesen tönkretehetik.

Dr. Bognár Alexandra megjegyezte, hogy a fehérgalléros elkövető nem minden esetben a saját gazdagodására "dolgozik". Elképzelhető, hogy az általa vezetett céget kívánja jobb helyzetbe hozni (gondoljunk például egy vesztegetéssel elnyert pályázatra). Mindazonáltal a "kinek az érdekében" kérdés nem teszi ezen elkövetőket veszélytelenebbé.

A gyarapodó személyétől függetlenül meglévő úgynevezett társadalomra veszélyesség mellett az adott cég tulajdonosa(i) számára is elfogadhatatlan az átláthatatlan működés és az a kockázat, amit egy cégvezetőbe bújt fehérgalléros bűnelkövető rejt magában és persze már maga a tudat is, hogy a cég vezetése kikerül a tulajdonosi kontroll alól.

Mit követnek el és hogyan vesszük észre?

A fehérgalléros bűncselekmények típusait nem oly egyszerű felsorolni, mint elsőre gondolnánk. Nem minden kivételes intelligenciát igénylő vagy pénzmozgással járó bűncselekmény minősül ugyanis fehérgalléros bűncselekménynek, hiszen alapvetően nem az elkövetett cselekmény, hanem – ahogyan arra a fentiekben is utaltunk – a speciális elkövetői kör emeli "fehérgalléros" rangra.

Mindebből az következik, hogy bár a bűncselekmények köre nagyjából behatárolható (gazdasági bűncselekmények, számítógépes bűncselekmények, korrupciós ügyletek, adatlopás vagy környezetkárosító bűncselekmények), az elkövető személye fogja meghatározni, hogy az egyedi esetben fehérgalléros elkövetésről beszélhetünk-e.

dr. Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

Nem lesz tehát fehérgalléros bűnelkövető a parkolási bírságot elkerülendő korrupciós miniügylet résztvevőiből, a mikrovállalat csekély mértékű adóoptimalizálását jóváhagyó ügyvezetőből, de még Danny Ocean csapatából sem - hangsúlyozta a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.

Ám, valamennyi áfacsalás, adatlopás vagy egyéb, a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény, amennyiben az elkövető vezető tisztségviselő vagy vezető állású, hatalmi pozícióját (rangját és respektjét) kihasználva követi el, beleeshet a fehérgalléros bűnözés kategóriájába.

Gyakorlati szempontból sokkal fontosabb kérdés az, hogyan is vegyük észre, ha a cég élén éppen egy ilyen személy tevékenykedik, mit és hogyan tegyünk ellene? Visszautalva a zsebtolvaj példájára, a fehérgalléros elkövetőt általában közel sem egyszerű észrevennünk.

Dr. Bognár Alexandra szerint be kell látni, hogy akinek van tehetsége nagyvállalatot profi szinten irányítani és kellő merészsége komoly összegeket eltüntetni, vélhetően kényes figyelmet fordít az ügylet leplezésére és a nyomok eltüntetésére is… de, hogy mit is tudunk tenni mind a megelőzés, mind a "tűzoltás" terén, mindez további kérdéseket igényel.

(A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértőinek a fehérgalléros bűnözésről készült sorozatának második részét hamarosan közöljük – a szerk.)