Gátat szabnának a kontármunkának az építési törvény új rendelkezései

Építkezés házépítés stock - XIII. kerület és IV. kerület és Dagály uszoda 2í16 február 26-án

A május 13-án hatályba lépett módosítások korrigálják az év elején hatályba léptetett jogszabályok legtöbb következetlenségét, pontatlanságát, jóllehet, még mindig van bőven tennivaló a jövőben is ezen a téren – hívta fel az Origó figyelmét a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője. A jogalkotó többek között a kontármunkáknak kíván gátat szabni akkor, amikor egyértelmű teszi, hogy az a vállalkozó, aki a vonatkozó jogszabályok értelmében építési kivitelezői tevékenységre nem jogosult, ilyen tevékenységet csak a saját, illetve a vonatkozó jogszabályok által meghatározott hozzátartozója számára végezhet.

Dr. Balázs Tamás egyetemi adjunktus kifejtette: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény (a mindennapi megnevezés szerint: építési törvény) módosításáról az Országgyűlés április végén fogadta el a 2016. évi XXXVI. törvényt, melynek legtöbb rendelkezése 2016. május 13-án lépett hatályba. Néhány rendelkezés pedig majd július 01-jétől, valamint szeptember 01-jétől lesz hatályos.

Összefoglaló jelleggel az mondható, hogy a jelenlegi törvénymódosítás nagyobb részben az év elején hatályba lépett, és a széles szakmai körökben, valamint a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás ügyfelei körében is nagy vitát kiváltó jogszabály-módosításokat részben korrigálja, részben továbbgondolja, illetve pontosítja.

Jelentős változások, egyszerűsödések

Emlékeztetőül dr. Balázs Tamás megjegyezte, hogy az év elején az építésügyi bürokrácia csökkentésének jelszavával több jelentős építési jogi változás is hatályba lépett, amelyek közül az igazi meglepetést szabályozási téren az új építésű lakóépületek engedélyezése vonatkozásában hatályba léptetett új rendelkezések okozták.

Jelentősen egyszerűsödött ugyanis a legfeljebb 300 m2 alapterületű lakóépületek építésének megkezdése, mivel e vonatkozásban az ilyen épület építésének megkezdését már nem engedélyeztetni, hanem csupán bejelenteni kell az illetékes építésügyi hatóságnak a törvénymódosításban meghatározott módon és tartalommal, s a helyi építési szabályzatok rendelkezései közül csupán néhányat kellett figyelembe venniük az építtetőknek.

A május 13-án hatályba lépett módosítások értelmében is lehetőség lesz a 300m2-et meg nem haladó lakóépületek esetében a helyi építési szabályzat bizonyos rendelkezéseit figyelmen kívül hagyni, de a figyelembe veendő rendelkezések köre most jelentősen bővült, valamint a jogalkotó több pontosítást is megvalósított e körben az év elején hatályba léptetett rendelkezések vonatkozásában.

Az új figyelembe veendő szempontok közül külön is kiemelendő a az építészeti örökségvédelemmel, régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos követelmények és rendelkezések kötelező figyelembe vételének az elrendelése a hivatkozott méretű lakóépületek esettében is.

Ezzel a jogalkotó nyilván azt a lehetőséget akarta megszűntetni, miszerint bárhol az adott környezetbe nyilvánvalóan nem illeszkedő lakóépületek épülhessenek – mutatott rá Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője.

Tervezői művezetés és dokumentáció

Az említett lakóépületek esetében kötelezővé vált építész tervező megbízása az úgynevezett tervezői művezetésre, s szeptember 01-jétől egy későbbiekben megalkotandó kormányrendelet ezen tevékenységre kötelező felelősségbiztosítást írhat elő, továbbá majd a kormányrendelet feladata lesz a tervezői művezetés részletes szabályainak meghatározása is.

A szakmai szempontok érvényesülését igyekszik előmozdítani az az új rendelkezés is, miszerint még az építtető által rendelkezésre bocsátott építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért és betartatásáért is a kivitelező lesz a felelős.

Gátat szabna a kontármunkának

A kontármunkáknak kíván gátat szabni a május 13-án hatályba lépett törvény, amikor egyértelmű teszi, hogy az a vállalkozó, aki a vonatkozó jogszabályok értelmében építési kivitelezői tevékenységre nem jogosult, ilyen tevékenységet csak a saját, illetve a vonatkozó jogszabályok által meghatározott hozzátartozója számára végezhet – emelte ki dr. Balázs Tamás.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A törvénymódosítás a korábbi szabályozáshoz képest kiterjesztőbben határozza meg a jogszerűtlen, valamint a szakszerűtlen építési tevékenység fogalmát. Örvendetes módon a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megvalósított kivitelezési tevékenység esetén az építtető akkor kaphat az építményre fennmaradási engedélyt – más egyéb törvényi feltételek beállta mellett -, amennyiben az műemlékvédelmi érdeket nem sért.

A Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás építési jog terén szerzett tapasztalataira is tekintettel mondható, hogy a most hatályba lépett módosítások, valóban korrigálják az év elején hatályba léptetett jogszabályok legtöbb következetlenségét, pontatlanságát, jóllehet még mindig van bőven tennivaló a jövőben is ezen a téren. Érdeklődésre tartanak majd számot nyilvánvalóan a mostani törvénymódosítás nyomán a közel jövőben megjelenő új kormányrendeletek is.