Barkassy Grünfeld: új Ptk-val a (családi) vállalkozások generációváltásáért (2. rész)

A rendszerváltás idején alapított (családi) vállalkozások – főként mikro-, kis- és közepes vállalkozások – életciklusában jellemzően mostanában jön el tömegesen az az időszak, amikor gondolkodni kell arról, ki és milyen formában vigye tovább a céget. Szerencsés módon az új Ptk. jelentősen megnövekedett mozgásteret biztosít e vállalkozásoknak, hogy egyedi igényeiknek megfelelően alakítsák a társaság struktúráját, ily módon igazodva a generációváltás során felmerülő kihívásokhoz. A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában átfogó képet nyújt a társaság vezetését érintő lehetőségekről, most a második részt olvashatja, az első itt érhető el.

Dr. Korim Balázs írásának első részében elemezte többek közt a szabályozási alapelveket és a társaság ügyvezetésének alakításában rejlő lehetőségeket. Ám a jogalkotó arra is lehetőséget adott a cégeknek, hogy éljenek a külföldi kitekintés lehetőségével.

Azon jogalkotói szándék, melynek alapján az alapítók és tagok – a fentiekben említett megkötésekkel – a cégekre vonatkozó szabályokat szabadon, saját igényeikre szabva határozhatják meg, lehetőséget teremt arra, hogy a magyar alapítók és tagok határainkon túlra is tekintsenek és adaptáljanak külföldi, sikeresnek ítélt megoldásokat.

Minden vállalkozás egyedi igényekkel rendelkezik

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: minden egyes vállalkozás egyedi igényekkel rendelkezik, s ezen igények csak egyre bonyolultabbá és szerteágazóvá válhatnak a generációváltás folyamatában, illetve előkészítésében.

Csak néhány példa, így a felügyelőbizottsági és ügyvezetési funkciók szervezeti egyesítése vagy éppen elkülönítése az európai társasági jogi rendszerekben élő problémakör. Az úgynevezett unitary-board struktúra a felügyelőbizottsági és ügyvezetési funkciónak egy szervben történő egyesítésével teremti meg a hatékonyabb, gyorsabb döntéshozatal és információáramlás lehetőségét.

Míg a kevésbé szétaprózott tulajdonosi struktúra esetén e megoldás az effektívebb működés irányába mutathat, addig a két funkció akkurátus elválasztása (úgynevezett dual board), szétaprózott tulajdonosi rendszer esetén alkalmas lehet valamennyi tag érdekének tekintetbe vételére, továbbá lehetőséget biztosíthat a döntéshozatalban történő munkavállalói részvétel erősítésére.

További lehetőségek a Ptk-ban

Ezen túlmenően, a Ptk. lehetővé teszi, hogy a társaság tagjai és alapítói a törvényben meghatározott szerveken és tisztségviselőkön túl más szervek működését is előírják, ezáltal biztosítva a szükséges rugalmasságot a gazdasági életben – hangsúlyozta dr. Korim Balázs.

E szervek alapvetően különböző döntés előkészítő grémiumok, mint példának okáért a svájci gyakorlatban tapasztalt, vagy a vonatkozó Európai Uniós ajánlásban foglalt vezető tisztségviselő jelölő, audit, illetve javadalmazási bizottságok.

Egy családi vállalkozás esetében hasznos lehet egy, a vállalkozásba belépni szándékozó családtagok nevelésével és felkészítésével foglalkozó, illetve a generációváltás tervezéséért és lebonyolításáért felelős bizottság is.

A Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője szerint mindezek alapján tehát kijelenthető, hogy a társasági szervek közötti hatáskör-allokáció és az új struktúrák létrehozásának lehetősége tényleges potenciált kínál az optimális működés kialakítására, illetve a vállalkozások generációváltása során, valamint azt követően megjelenő igények rugalmas kielégítésére.

Dr. Korim Balázs, a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda

Más-más igények merülnek fel ugyanis valamely vállalkozás esetében akkor, ha a generációváltásnál példának okáért mind a vezetés, mind pedig a tulajdon a család kezében marad, vagy a tulajdont bár megtartja a család, mégis professzionális, külső menedzsmentet vesz fel az operatív ügyek intézésére, vagy adott esetben akkor, ha külső tőkebefektető vásárolja meg a vállalkozást.

Ily módon annak érdekében, hogy a vállalkozások a lehető legteljesebb mértékben legyenek képesek kihasználni az új kódex adta lehetőségeket, tanácsos szakmai segítséget igénybe venniük.

Hiszen a vállalkozás sikeresebb működését, illetve minden fél számára kedvező átadását lehetővé tevő változtatást a felesleges költségekkel járó, jogellenes, így szükségképpen kudarcos tévúttól sok esetben csupán a jogszabály helyes vagy helytelen értelmezése választja el – tanácsolta végezetül dr. Korim Balázs.