Dentons: E-per – alapvető változás a bíróság és a peres felek kapcsolattartásában (1. rész)

Suited young businessman typing on laptop on city stair

A felek, a jogi képviselők és a bíróságok közötti elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokban alapvető változás következett be Magyarországon. Félreértés ne essék, nem maga a magyar polgári per vált elektronikus eljárássá, hanem a kapcsolattartás módja. A Réczicza Dentons Europe LLP szakértője, dr. Juhász László, mindenre kiterjedő, átfogó elemzésben mutatja be a legfontosabb tudnivalókat; most az első részt olvashatják.

Európában Finnország 1993-tól, Anglia és Wales 1998-tól, Németország pedig 2001-től teremtette meg annak lehetőségét, hogy a felek a bírósági iratokat elektronikus formában is benyújthassák a bíróságokhoz.

Magyarországon az elektronikus aláírást szabályozó 2001. évi XXXV. törvény volt az első jogszabály, amely kaput nyitott az elektronikus ügyintézés előtt. Több jogszabály is született ezt követően, a legutóbbi most júliustól lépett hatályba. Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó alapvető szabályokat a Pp. Hetedik része, XXVII. fejezete tartalmazza, melyet 2016. évi XL. törvény módosított.

Ezek a szabályok léptek hatályba 2016. július 1-én, alapvetően megváltoztatva a felek és a bíróság kapcsolattartásának az eddigi előírásait– utalt rá a Dentons szakértője.

Változatlanul szükséges a papír alapú kezelés

A jelenlegi szabályozás mellett egy ügy iratait kizárólagosan elektronikusan nem lehet kezelni, bírósági szempontból az elektronikus mellett párhuzamosan papír alapú kezelés is szükséges. Ez azt jelenti, hogy a bírósági akta (peres vagy peren kívüli) továbbra is papír alapú, minden elektronikusan érkezett beadványt ki kell nyomtatni, és a papír alapon érkezett beadványt fel kell tölteni elektronikusan az úgynevezett BIR-O alrendszerbe.

Az elektronikus és papír alapú aktának meg kell egyeznie. Ez akkor is így van, ha az adott perben mindegyik peres fél elektronikus eljárásra kötelezett. Ez a megoldás azt jelenti, hogy a jogalkotás az államra (a bírósági költségvetésre) terhelte a perbeli kommunikációval kapcsolatos kiadások jelentős részét.

Ezek elsősorban a peres/nemperes eljárás megindítása során jelentkeznek, illetve akkor, ha valamelyik fél nem köteles az elektronikus kommunikáció eszközrendszerét használni.

Elektronikus kapcsolattartás útján beadott beadványnak az minősül, amelyet szabályozott elektronikus úton, a kézbesítési rendszer alkalmazásával, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által közzétett űrlapon keresztül nyújt be a fél vagy szakértő. Dr. Juhász László hangsúlyozza, az e-mail nem minősül elektronikus beadványnak.

Az elektronikus kapcsolattartás tehát azt jelenti, hogy a fél vagy képviselője a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékleteit elektronikus úton nyújt be, és a bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesít a részére. Az elektronikus kapcsolattartás a törvényben meghatározott esetekben kötelező, egyébként választható.

Létezik vegyes és tisztán elektronikus eljárás

Tisztán elektronikus az eljárás, amikor a keresetlevelet gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselővel eljáró fél nyújtja be, és az ellenérdekű fél szintén gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselővel eljáró fél vagy olyan nem jogi képviselővel eljáró fél, aki vállalja az elektronikus kapcsolattartást.

Vegyes az eljárás, ha csak az egyik fél kapcsolati kódja ismert (azaz részére nem lehet elektronikusan kézbesíteni az iratokat, illetve nem köteles az elektronikus kapcsolattartást vállalni).

Bármelyik rendszer esetében, ha a felperes a keresetlevelet elektronikus úton nyújtja be, azt a bíróság kinyomtatja, és papír alapon kézbesíti az alperesnek, egyúttal tájékoztatja az elektronikus kapcsolattartás lehetőségéről, illetve arról, hogy elektronikus kapcsolattartásra köteles. Az ügyfél tehát nem kaphatja meg a keresetlevelet elektronikus úton akkor sem, ha a bíróság más perből ismeri az elektronikus elérhetőségét.

Forrás: Image Source/© Image Source, all rights reserved./Steve Prezant

Az egyéb beadványok esetében, amennyiben a fél nem köteles elektronikus kapcsolattartásra, és nem is választja ezt a lehetőséget, a beadványait hagyományos módon (személyesen vagy postai úton), papír alapon nyújtja be.

Az e -beadványokat a bíróság digitalizálja (szkenneli) és elektronikus úton kézbesíti annak a félnek, akinél kötelező az elektronikus eljárás, vagy önként választotta azt. A bírósági irat elektronikus kézbesítésének előfeltétele, hogy az adott bírósági eljárásban a fél, illetve a képviselője ügyfél- vagy hivatali kapun keresztül legalább egy beadványt sikeresen küldjön be a bíróságra.

Látható tehát, hogy az elektronikus kapcsolattartás az eljárásokat gyorsíthatja a postai kézbesítés kiküszöbölésével, eredményezhet költségmegtakarítást a postaköltségek csökkenésével, ugyanakkor költségnövekedést is okozhat a digitalizáláshoz és nyomtatáshoz szükséges többlet eszköz- és munkaerőigény miatt. Ezek a többletköltségek a bíróságokon jelennek meg, vagyis őket terhelik.

(A Réczicza Dentons Europe LLP szakértőjével készült sorozat második részét hamarosan közöljük – a szerk.)