Ki a felelős a gépjármű ajtónyitásával okozott balesetért, kárért?

baleset
Nyárlőrinc, 2016. május 22. Rendőrök helyszínelnek 2016. május 22-én a 44-es főúton, Nyárlőrinc határában, ahol egy személygépkocsi elgázolt egy kerékpárost. A kerékpáros a főút túloldalán lévő dűlőútra akart áttérni, amikor elgázolták. A balesetben a férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. MTI Fotó: Donka Ferenc
Vágólapra másolva!
A közúti gépjárművekkel okozható károk nem elhanyagolható hányada abból ered, hogy akár a jármű vezetője, akár a jármű utasa figyelmetlenül nyitja ki a jármű ajtaját – számolt be a tapasztalatokról a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Vágólapra másolva!

A kinyitott ajtóba másik jármű, kerékpáros vagy akár gyalogos (futó) is belefuthat. Jobb esetben „csak" anyagi kár, szerencsétlenebb esetekben személyi sérülés következik be. Örök vita forrása, hogy az ilyen károkért ki viseli a felelősséget, helyt kell-e állnia a kötelező felelősség-biztosítónak – mondta el dr. Vágány Tamás.

Elöljáróban azt érdemes tisztázni, hogy a forgalomban részt vevő jármű fokozott veszéllyel járó, tehát „veszélyes üzemnek" minősül.

A „veszélyes üzem" időtartama

Az üzemeltetésért értelemszerűen az üzembentartónak áll fenn jogi felelőssége. Akkor is, ha a járművet éppen nem ő vezette, illetve a jelen esetben az ajtót nem ő, hanem például az utas nyitotta ki.

Az üzembentartónak van ráhatása az utas tevékenységére is, külön kérés nélkül is használnia kell a visszapillantó tükröket, valamint, ha ez nem elég, más módon kell meggyőződnie arról, hogy a járműből történő kiszállás biztonságosan végrehajtható.

A járműből történő kiszállás - hajtsa azt végre akár a vezető, akár az utas - a jármű üzemeltetésének a része.

A Kúria döntése

Ezt a tényt egyes biztosítók időről-időre igyekeznek átértelmezni vagy tagadni, jóllehet a Kúria már több esetben is világossá tette azt, hogy a gépjármű üzemeltetése és ezúttal a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor szűnik meg, amikor azt szabályszerűen leállítják – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Azaz, amikor elvégzik mindazt a tevékenységet, amely a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához elengedhetetlen és megszűnik a gépkocsinak az emberi irányítás alatt tartása. Amíg a gépjárművet nem hagyják el, addig az „üzemben van", akkor is, ha a motort már leállították.

Ez pedig azért fontos, mert a kötelező felelősségbiztosítónak a jármű üzemeltetésével okozott károkért kell helytállnia.

Forrás: MTI/Donka Ferenc

Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne vizsgálható a másik vagy többi részes fél felróható magatartása és az ebből eredő kármegosztás lehetősége. Pusztán azon az alapon azonban nem tagadhatja meg a helytállást a kötelező biztosító, hogy az utas volt a vétkes, illetve nem minősítheti a kiszállást az üzemeltetésen kívül eső tevékenységnek.

Akit emiatt utasította el, az elévülési időn belül kérjen felülvizsgálatot és szálljon síkra kárigénye érvényesítéséért – tanácsolta végezetül dr. Vágány Tamás.