Milyen jogi felelőssége van a bloggernek? (1. rész)

Women chatting in laptop in summer terrace Russian Ethnicity Beautiful Web Page Computer Social Gathering Cyberspace Girls Women Remote Computer Network Webcam Flirting Global Communications Admiration E-Mail Cute Young Adult Talking Lying Down Kissing Bl
Beatiful female lying on terrace and looking at her laptop
Vágólapra másolva!
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerint az internetes blogok és a nem gazdasági szolgáltatásként nyújtott internetes újságok és hírportálok tartalma nem minősül médiatartalomnak, sajtóterméknek. Vagyis, mivel a blogok túlnyomó része nem gazdasági szolgáltatásként működik, így az azokat szerkesztő természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nem tekinthető médiaszolgáltatónak. Ám mégis vannak esetek, helyzetek, amikor nem ilyen egyszerű a jogi megítélés.
Vágólapra másolva!

Mindenekelőtt érdemes több fogalommal is tisztában lenni. Médiaszolgáltatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56-57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás.

Sajtóterméknek minősülnek a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

Jogi felelősség, szerkesztői felelősség

A szerkesztői felelősség a tartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében.

Vagyis, a szerkesztői felelősség a műsorszámok kiválasztása és összeállítása – lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás esetében a műsorszámok időbeli összeállítása, lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások esetében pedig a műsorkínálat összeállítása – során megvalósuló tényleges ellenőrzés.

A szerkesztői felelősség nem eredményezi szükségszerűen a nemzeti jog szerinti jogi felelősséget a nyújtott tartalom vagy szolgáltatás tekintetében (a magyar szabályozás szerint is a szolgáltató rendszerint egy jogi személy – viseli a jogi felelősséget, nem a jogsértő műsorszám tényleges szerkesztését végző személy).

Főszabály: a blog nem minősül sajtóterméknek, de...

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerint az internetes blogok és a nem gazdasági szolgáltatásként nyújtott internetes újságok és hírportálok tartalma nem minősül médiatartalomnak, sajtóterméknek.

Forrás: Getty Images/iStockphoto/LiudmylaSupynska/Liudmylasupynska

Így bár ezekben az esetekben nem lehet sajtó-helyreigazítási eljárást indítani, a jogsértéstől való eltiltás, a jogsértő tartalom eltávolítása követelhető, és ennek érdekében a bírósági utat is igénybe lehet venni.

De még további lehetőségek is vannak, hiszen a nem sajtóterméknek minősülő blog sem sértheti más személyiségi jogait, becsületét és jó hírnevét. Így ezek tekintetében nem csupán sérelemdíjat lehet követelni a Polgári törvénykönyv alapján, hanem büntetőeljárásig is eljuthat a dolog például bizonyos alapvető emberi jogok megsértése miatt, ilyen lehet a rágalmazás, kegyeletsértés, személyes adattal visszaélés.

A legnagyobb kérdés természetesen az, hogy a nem túlságosan hosszú múltra visszatekintő bírói gyakorlat miképp kezeli az egyes eseteket, azokat ugyanis az összes körülményre tekintettel meg kell vizsgálni

(A kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)