Bérleti szerződés és biztonság: egyre többen fordulnak közjegyzőhöz

Estate agent hands keys to couple

Az elmúlt két évben 31 százalékkal nőttek a közjegyzők előtt kötött bérleti szerződések, egyre többen fordulnak közjegyzőhöz a nagyobb biztonság érdekében – tudta meg az Origó a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától. A közjegyzői okirat alapján, ha a bérlő nem fizet, vagy elmarad a közüzemi költségekkel, közvetlenül végrehajtható a lejárt követelés, behajtható a tartozás, sőt akár végrehajtó segítségével kiköltöztethető a jogcím nélküli lakáshasználó.

Folyamatosan nő a kiadó ingatlanok száma Magyarországon, de továbbra is rengeteg a fekete vagy szürke bérbeadás, az adóelkerülésért pedig sokan nagy árat fizetnek. Írásbeli bérleti szerződés és megfelelő garanciák híján nemcsak a bérbeadó járhat rosszul, ha nem fizet, vagy nem hajlandó kiköltözni a bérlője, az albérlő is könnyen kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe.

A tapasztalatok szerint a házilag írt bérleti szerződések sok esetben tartalmaznak jogellenes kikötéseket, vagy csak egyszerűen hibásak, mert a felek nem ismerik az irányadó jogszabályokat.

A biztonság miatt egyre többen fordulnak közjegyzőhöz

A megfelelő biztosítékok és a későbbi pereskedés elkerülése miatt az elmúlt években azonban érezhetően többen fordulnak közjegyzőhöz ingatlanjaik bérbeadása kapcsán – tudta meg az Origó a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától.

A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés – vagy az egyszerűbb és olcsóbb, bérlő által a közjegyző előtt megtett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat – alapján ugyanis azonnal végrehajtás indítható, vagy kiköltöztethető a bérlő az ingatlanból, a jogszerű bérleti szerződés pedig a bérlőt is védi.

Több mint 600 ezren élnek hazánkban magán bérlakásban, a kiadó ingatlanok száma pedig folyamatosan nő (2015 és 2017 között 80 százalékkal), jelenleg is több mint 10 ezer lakást kínálnak kiadásra, amelyek iránt különösen augusztusban nagy a kereslet.

A bérleti díjak emelkedése is kézzelfogható, amely egyre nagyobb terhet jelent a bérlőknek, akik a statisztikák szerint az átlagbér kétharmadát költik már havonta lakhatásukra, és minden harmadik bérlőnek nehézséget jelent a lakhatási költségek kifizetése.

Vita esetén mindenki kiszolgáltatott

Ennek ellenére még ma is sokan írásbeli szerződés nélkül adják bérbe lakásukat, mások a kisebb adófizetési teher miatt a valós díjnál alacsonyabb összegre kötnek szerződést, a különbözetet pedig készpénzben kérik el.

Ezzel nemcsak az írásbeli szerződés nélküli bérlő, hanem maga a tulajdonos is kiszolgáltatott helyzetben kerül, hiszen tehetetlen maradhat, ha nem fizet, vagy nem hajlandó kiköltözni a bérlő az ingatlanból.

A házilag gyártott szerződések is sok visszaélésre és vitára adnak okot, mert a szerződő felek nem ismerik a lakástörvényt, nincsenek tisztában a jogszerű felmondási határidőkkel és sok esetben fontos feltételek, például a bérleti díj fizetésének módja, vagy a lakáshasználót megillető jogok, illetve kötelezettségek nincsenek megfelelően rögzítve a bérleti szerződésben (például lehet-e háziállatot tartani vagy dohányozni az ingatlanban).

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara épülete Fotó: Hajdú D. András [origo]

Az sem ritka, hogy a bérbeadó az önbíráskodást elősegítő, jogellenes szankciókat írat alá a bérlőkkel – például hogy nem fizetés esetén zárat cseréltet, vagy elzáratja a közüzemi szolgáltatásokat.

Megoldás: közokiratban nyilatkozik a bérlő a kiköltözésről

Jó hír viszont, hogy az elmúlt két évben egyre többen fordulnak közjegyzőhöz ingatlanjaik bérbeadása kapcsán, elsősorban a bérleti szerződés okiratba foglalásánál olcsóbb és egyszerűbb egyoldalú bérlői kötelezettségvállaló nyilatkozatok népszerűek (ebben az esetben ugyanis nem a teljes szerződést, hanem csak a bérlő nyilatkozatát kell okiratba foglalni azután, hogy a felek egyébként magánokiratban megkötötték a bérleti szerződést).

A közjegyzői okirat alapján, ha a bérlő nem fizet, vagy elmarad a közüzemi költségekkel, közvetlenül végrehajtható a lejárt követelés, behajtható a tartozás, sőt akár végrehajtó segítségével kiköltöztethető a jogcím nélküli lakáshasználó.

A bérbeadók rémálmát, hogy nem költözik ki a bérlő – legyen szó diákról, nyugdíjasról vagy gyerekes családról – a közjegyző előtt tett kiköltözés nyilatkozattal is ki lehet küszöbölni.

Ebben a bérlő arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérleményt visszaszolgáltatja. (A végrehajtással kapcsolatban érdemes azonban tudni, hogy december 1. és március 31. között kiköltöztetési moratórium van érvényben a lakóingatlanok esetében.)